Page 49 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A MEZÕGAZDASÁGBAN a búza, tönkölybúza, zab, rozs és hajdina, valamint Ez a dolog egyik olvasata, akkori emlékekbõl össze- az olajos magvak saját és fogyasztóik asztalára ollózva és „innen”, a Kárpát-medencébõl nézve. kerüljenek, „Demeter” védjeggyel és minõsítéssel. A magyarországi termeltetés és a Demeter minõsítés A jobb megértés miatt tekintsünk rá távolabbról, a „másik oldalról” is ezen idõszak eseményeire: az egy minden szempontból (és érthetõen) németor- 1924 pünkösdjén Rudolf Steiner által Koberwitz- szági kötõdésû társaság kezében volt, akik ugyan- ben tartott mezõgazdasági elõadássorozat alatt, csak erõsen függtek az itt termesztett, vagy termesz- amelynek hallgatósága fõként nagyüzemi gazdákból tetni kívánt árunövényeket felvásárló nagykereske- állt, megalakításra került az „Antropozófiai Társaság dõktõl – és függtek az antropozófiai szellemtudo- Mezõgazdasági Kutatóköre” (1924–1933). Az ebben mány által körvonalazott missziójuktól. résztvevõ gazdák az elõadásokon hallottak gyakor- A fentiekben körvonalazott kettõsség a rendszer- lati alkalmazását és azok további kutatását tûzték ki váltás utáni idõszak ellentmondásaiban megtört eme társaság céljául. A második világháborút köve- mozdulattá vált és alapjaiban határozta meg a követ- tõen ez a társaság alakult át a Forschungsring für kezõ 20 évet. Azok az iniciatívák, amelyek a 90-es Biologisch-Dynamische Wirtschaftsweise e.V. elneve- években a biodinamikus termesztés és az antro- zésû szervezetté, amely 1954 óta a mai napig is a pozófia alapjainak ismeretébõl igyekeztek kiindulni, nemzetközi Demeter védjegy tulajdonosának tekint- majd fennmaradni, a legnagyobb nehézségekkel hetõ. Az elõadást hallgató gazdálkodók a rendelkezé- küszködtek mind a hétköznapi elismertség, mind a sükre álló lehetõségekkel kezdték el (helyesebben szociális környezet, vagy a kereskedõi, a fogyasztói folytatták) munkájukat, és antropozófiai ismeretei- elfogadottság területén is. Ehhez társult a hazai ket most már a mezõgazdaságra vonatkozó szellemi mezõgazdaság általános berendezkedése, amely kirí- összefüggésekkel is igyekeztek kiegészíteni. Leg- vóan a nagyüzemi gazdálkodásnak kedvezett. Ebbõl többjüknek ehhez birtoka, eszköze és tõkéje volt. idõszakból mára kizárólag a családi vagy – legjobb A kezdeti idõszak nagy öregjeit követõen az 1960-as esetben – a non-profit berendezkedésû gazdaságok évek végén, az 1970-es évek elején az európai ifjúsági maradtak fenn. megmozdulásokkal összefüggésben fõként fiatalok által „Hofgemeinschaft” (gazdálkodói közösség) kez- A biodinamikus élet fejlõdéséhez a jelenlévõ termé- deményezések jöttek létre Németországban, Svájc- kek védjegyezett, hazai piacra kerülésével és a hazai ban, Svédországban és másutt is. Az eredeti inspi- fogyasztói kör erõsítésével lehetett volna hozzájá- ráció itt is olyan erõs volt, hogy biztosította a lel- rulni. E termékek hazai megismertetése és értéke- kesedést 30–40 éven keresztül. sítése– a külföldre történõ nyersanyagexport helyett az akkor még kevésbé elterjedt, ma úgy mondanánk: A fent leírt két generáció gazdaságai adták a példát és a szociális érzékenységgel felvértezett marketing a mintát a Magyarországról külföldre jutó, tanulni és tevékenységgel lett volna megvalósítható. Kivétel ez tapasztalatot szerezni vágyó mérnököknek, gaz- alól néhány kifejezetten pozitív és sikeres kezde- dálkodni vágyóknak. A külföldi tapasztalatok azon- ményezés, amelyek szûk környezetükben már akkor ban, mire hazakerülve megvalósultak, a folytonos is ismertté váltak. A hazai biodinamikus, Demeter adaptálás miatt sok esetben távol kerültek az inspi- feltételek szerint történõ kert- és mezõgazdálkodás ráció forrásától. Ez a különbség legszembetûnõbben a folyamatos tõkehiány és sok esetben az antropo- a szociális élet területén nyilvánult meg, elsõsorban zófiai közösség érthetetlennek tûnõ, karmikus kap- a gazdálkodók által képviselt családok, vagy nagy- csolatokon megakadó meg nem értése miatt évtize- üzemek esetében a biodinamikus termesztésre átálló dig elhúzódóan pionír idõszakot élt meg. Az ilyen vállalatok munkaközössége és ezek környezeti kap- tevékenységet folytatók végül – talán egzisztenciális csolata tekintetében. E kapcsolatok hiánya a belföldi okokból is – több esetben az élet más területén keres- és a külföldi összekötõ szálakat is érintette. ték megélhetésüket. 47