Page 48 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT BIODINAMIKUS ÉLET Mezei Mihály Az 1990-es évek elejének közép-európai átalakulásai a hazai biodinamikus mozgalomban is változást je- lentettek. Az addigi, elsõsorban mûhelymunka jel- legû tevékenységek mellett néhány, a biodinamikus szemléletbõl és létformából ihletett, minden tekin- tetben nagyívû kezdeményezés indult: alapítványi gazdaságok, Camphill, részben biodinamikus kötõ- désû falu- és munkaközösségek. Ezektõl bizonyos szempontból függetlenül jelentek meg a külföldrõl Demeter gazdaság új építésû marhaistállója szorgalmazott termeltetési projektek. Fertõd-Nyárligeten. Mára megállapítható, hogy a gyors változás felkészü- Az akkoriban a biodinamikus (Demeter) minõsítés letlenül érte a történés szinte minden résztvevõjét: fémes csillogását megpályázó, esetenként azt el is iniciatívahordozókat, oktatókat, kereskedelemben érõ, alapjában véve szocialista típusú üzemek közül érdekelteket, minõsítõ és ellenõrzõ szervezetet, a mára már egy sem folytatja (vagy talán el sem kezd- biodinamikusan kertészkedõket, és különösen a te) a Rudolf Steiner által körvonalazott gazdálko- nagyüzemi gazdálkodókat. 21–22 év elteltével be dást. A második minõsítési hullámban, úgy 10 évvel kell látni, hogy ebben az idõszakban erõsen kiszol- késõbb, kevesebb gazdaság vett és vesz részt, és csak gáltatott és sérülékenyek voltak nem csupán a mezõ- erõsen remélhetõ, hogy ezek a gazdaságok már tar- gazdaság és a kereskedelem, hanem a gazdaság és a tósabban fent tudják tartani a minden tekintetben szellemi élet más területei is. kívánatos, a szellemi világ történéseit tevékenységgé formáló mezõgazdálkodási formát. A rendszerváltást követõ években a fõként külföldrõl érkezett biodinamikus mezõgazdasági tanácsadók A 90-es évekre az általános kapcsolati tõke- és isme- a külföldi, tõkeerõs nagykereskedõik által támogatva ret-hiány, valamint az információk zárt csatornába keresztül-kasul utazták az országot, hogy a kitûnõ történõ terelése volt a jellemzõ. A német és holland adottságú magyar földön a biodinamikus munkát tanácsadók azt hangsúlyozták, hogy milyen fontos szorgalmazzák. A magyar föld a korábbi évtizedek országunknak a biodinamikus gazdálkodás terje- szovjet típusú átalakításai miatt – nyugat-európai dése. És ez így is volt. A valóságot szélesebb látó- mértékben elképzelhetetlen – táblaméreteivel min- szögbõl szemlélve azonban jelen volt ebben a törek- den szempontból megfelelt a bio- és ezen belül a vésben egy másik igény is: a nyugat-európai, törté- Demeter piacnak, a védjegyezett gabonaféléket „tárt nelmük révén is erõsebb gazdasági helyzetben lévõ karokkal” váró, a Lajtától nyugatra lévõ malmoknak, országok szükségleteire kerestek kielégítést. feldolgozóknak és nem utolsó sorban az ott élõ fo- Ugyancsak e régiókra volt jellemzõ az alternatív kez- gyasztóknak. Egyértelmû volt a cél: a biodinamikus deményezések nagyobb támogatása, elsõsorban Né- mûvelés beállítása és a szükséges Demeter minõsítés metországban és Svájcban, de Svédországban és az elérése a megfelelõ mennyiségû (és minõségû) ke- Egyesült Királyságban is. Ezáltal az antropozófiából nyérgabona termeltetése érdekében. Ezen túl- fakadó gazdasági és közösségi elvárások „lelkiis- menõen természetesen keresettek voltak az olajos- merete” nyugodt maradhatott. A biodinamikus–ant- magvak, mint az olajtök, a napraforgó, a repce vala- ropozófus szervezetek és vállalkozók komoly erõ- mint a „feltörekvõ” speciális növények, mint a köles feszítéseket tettek, hogy biodinamikusan termesz- vagy a facélia is. tett valódi táplálékot jelentõ kenyérgabonák, mint 46