Page 47 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 47
ANTROPOZÓFIA AZ ORVOSLÁSBAN Hol van a fájdalom, a szenvedés? A fizikai fájdalom Krisztus emberként halt meg és legyõzve a halált antropozófiai szempontból az asztráltest túlzott és harmadnapon feltámadt: utat nyitott minden ember közvetlen ráhatása a fizikai testre. Gondoljunk csak számára a feltámadásra. Az emberiség elõrehaladása arra, ha elvágjuk az ujjunkat. Ahogyan megszakad a a Golgotai Misztérium öntudatos és szabad meg- fizikai testben a folytonosság, úgy az étertest is értésétõl függ, mondta Rudolf Steiner. Az eutanázia kilökõdik az adott ponton a fizikaiból. És ha az kérdésére is csak akkor kapunk valódi választ, ha étertest, mint közvetítõ eltûnik egy helyrõl, az aszt- orvosetikai és egyéb jogi viták helyett magasabb ráltest intenzíven fellép, hogy áthidalja a hiányt: ki- nézõpontból tekintünk a születés és halál misz- alakul a fájdalom és addig fennáll, amíg a folyto- tériumára: az út a Krisztusi tett megértésén keresz- nosság ismét helyreáll. Ha ez a fájdalom elég inten- tül vezet. „Az egyes ember jóléte és fájdalma magasabb zív, még a könnyünk is kicsordul, sírunk. „Az ember nézõpontból bensõségesen összefügg az egész világ üd- az én birtokosaként egy bizonyos diszharmóniát érez a vével vagy bajával. Ha életünket az érzékfelettiséggel külvilággal való viszonyában. S ez a diszharmónia-érzés való kapcsolat elveszítésével leromboljuk, nemcsak a azáltal jut kifejezésre, hogy ez ellen tiltakozik, hogy úgy- saját belsõ világunkban pusztítunk el valamit, aminek szólván ki akar egyenlíteni. Hogyan egyenlít ki? Úgy, az elhalása végül is a kétségbeesésbe kergethet bennün- hogy énje összehúzza az asztráltestet. (…) Az ember, aki ket (…) Az a megismerés, amely felfedi a rejtett világot, elhagyatva érzi magát, énjével összehúzza asztráltestét. legyõz minden reménytelenséget, bizonytalanságot és Arra törekszik, hogy belsõleg megerõsödjék, mivel külsõ- kétségbeesést, röviden mindent, ami gyengíti az életet és 11 leg gyengének érzi magát.” A lelki fájdalom alapja a megfosztja attól a képességtõl, hogy a világ egészének veszteség, elhagyatottság érzet, a lélekben megnyil- a szolgálatot megtegye. A szellemtudományos meg- vánuló én diszharmónia-érzete. Ez az érzet addig fo- ismerés szép eredménye, hogy nemcsak a tudásszomjat kozódhat, testi, lelki szinten egyaránt, hogy a kicsi, elégíti ki, hanem életerõt és életbiztonságot ad.” 12 egy szempontú én nem lát kiutat a helyzetbõl, mert elvesztette kapcsolatát az Énnel, aki tágabb perspek- tívákban él. Rudolf Steiner szerint „a fájdalom és az öröm teremtõ kozmikus erõkké váltak abban a pillanatban, amikor az 11 ember énje bensejébe helyezõdött.” A szenvedés, a fáj- dalom így értelmet nyer, ám mégsem mondhatjuk, hogy orvosként ne tegyünk semmit enyhítésére. Az antropozófus gyógyászatban rendelkezésre áll- nak olyan eszközök, mellyel az eutéliát gyakorol- hatjuk olyan gyógyító közösségekben, amelynek tag- jai egymást is erõsítik egy haldokló kísérésében, segí- tésében. A legfontosabb, hogy megtaláljuk a beteg, a haldokló valódi, gyakran nem a szavaival ki- mondott kérdésére, kérésére a választ anélkül, hogy önrendelkezésében, szabadságában korlátoznánk. Ezt hogyan érhetjük el? A valódi kérdés és válasz megfogalmazásának, megtalálásának lehetõsége nemcsak a gyógyítók, hanem minden ember számá- ra megadatott egy egyszeri és megismételhetetlen isteni tettel: a Golgotai Misztériummal. 11 Rudolf Steiner: Szellemtudományos embertan (GA107), Genius Thanatosz szobra 12 Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai (GA13), Genius az epheszoszi Artemis Templomban 45