Page 53 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 53
ANTROPOZÓFIA AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT AZ ÉN MEGISMERI ÖNMAGÁT GONDOLATOK A „FIGYELEM ÉS ODAADÁS” CÍMÛ KÖNYV KAPCSÁN Lendvay Miklós Az a kérdés, hogy ki az ember, hol helyezkedik el az Az ember képes olyat gondolni, amelyrõl képet nem égi-földi hierarchiában és milyen mozgástere és fele- tud alkotni, azaz amit elképzelni képtelen. A gondol- lõssége van itt, centrális jelentõségû a jelen és a jövõ kodás „szabadsága” képes absztrakttá, a valóság ösz- szempontjából. Az antropozófia=az emberség tudo- szefüggéseitõl elvonatkoztatottá, elvonttá, „kép-te- mánya, ember-létünk tudatossága, az ember lényérõl, lenné” tenni a gondolatainkat. Morál nélkülivé, em- lényegérõl való tudomás és tudás, ön-tudás, ön-isme- bertelenné. Mindezt egy olyan világban, amelyben ret, morális értelemben is. Az antropozófia nevében is minden az emberért és az ember által létezik. tükrözi, hogy kutatásának fõ témája az emberi én ön- Emberi értés nélkül nem létezik a világ. Dolgok ön- megismerése. Ez a kérdés – s ennek a kérdésnek az ösz- magukban nem léteznek a szavaink is értések jelei. szetettsége az antropozófia létének alapja. Minden „dolog” a figyelmünk, a tapasztalásunk által A tudomány a XX. század végén – XXI. század elején jön létre. Az én, a tapasztaló alany semmit sem köz- túllépett a mechanisztikus emberképen. Gondolkodá- vetít, hanem teljes mértékben azonosul figyelmével és sunkban viszont olyan dogmák megkövesedett ma- annak tartalmaival. Semmi sincs magunkhoz köze- radványai lelhetõk fel és határozzák meg mindennapi lebb, mint a figyelem. Én vagyok a figyelem, az éber- életünket és jövõnket, mint pl. az, hogy az ember a ség, a tudatosság. Az Én számára semmi sem marad majomtól származik, hogy az ösztöneink és a gének rejtve, az igazságot, a rejtetlenséget keresi. A hétköz- határozzák meg tetteinket, hogy az agy hozza létre a napi tudatunkban a tartalmakkal való azonosulás és a gondolatokat, hogy egyedül a hormonok tehetnek az magunknál idõzés között ingázunk. Utólag tudunk ember érzelmi reakcióiról stb. Ezeknek az összefüggé- csak beszámolni tapasztalatainkról, miközben azok seknek a zavaros volta, a megismerés tisztátalansága, múlt természetûekké válnak. De ez a dualisztikus, a felelõsség tõlünk független tényezõkre való áthárítá- megosztott figyelem nem volt mindig ilyen szaggatott sa, az én tehetetlensége és frusztrációja messzemenõ – és tudati munkával, erõfeszítés árán újra folyama- következményekkel bír az emberi létre, életünk és tossá tehetõ. társas kapcsolataink alakítására – így a Föld egészének Tudósként és szellemi kutatóként Georg Kühlewind fejlõdésére is. ezeket a fogalmakat és a megismerés alaphelyzetét A modern tudomány új dimenziókat nyitott meg a tisztítja meg a rárakódott elõképektõl és elõítéletek- teremtett világ és az emberi tudat összefüggéseinek tõl. A ember tudati helyzetének megismerése és ezen vizsgálatában. Az idõ, a tér, a véletlen új szempontok megismerés önmagában való elmélyítése továbblé- szerint jelenik meg a tudományban, s mindennek pést jelent a „gyógyulás” irányába. Az én önmagára megfigyelõje, az emberi tudat befolyásolja a meg- vonatkozó tapasztalását, önnönmagának a megisme- figyeltet. A külsõ, objektív világ nem független megfi- rését helyezi a Figyelem és odaadás (Az én tudomá- gyelõjétõl. Mi határoz meg mit? A megfigyelt határoz- nya) címû könyvében vizsgálódásainak középpont- za meg észleleteinket és gondolatainkat, vagy a megfi- jába. A könyv segítség lehet abban, hogy figyelmes, gyelõ teremtett elõképe vetül a világra, amit éppen értõ olvasásával és a meditációs gyakorlatok elvégzé- megfigyel? Ki az ember, ki az én? Ki ismer meg, sével közelebb kerülhessünk lényünk lényegi magjá- miképpen? S a megismerõ milyen felelõsséggel van a hoz, megismerésünk forrásához. megismert iránt? Önmagát megismerve milyen fele- Az én megismerheti önmagát. lõsséggel bír önnönmaga iránt? Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya, Kláris Kiadó, 2002. 51
   48   49   50   51   52   53   54   55   56   57   58