Page 30 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
        P. 30
     
       	          ANTROPOZÓFIA                                                                   2014.  HÚSVÉT          Amíg ez a vélekedés ilyen vértelen, amíg puszta nem kell prédikálni. Nem kell elméletben az etikáról          absztrakció, addig semmi hatása nem lesz. Mert vagy az esztétikáról papolni. Ha a szociális gyakorlat-          absztrakcióként ugyanannyira igaz, mint amennyire  ról van szó, az ideákkal áthatott szociális erõk fel-          hamis. Azt, hogy hamis, megmutattam „A szabadság  élénkítéséhez nemcsak „gyakorlatias” ideákra van          filozófiájá”-ban. Van egy másik, elgondolkodtatóan szükség, hanem valódi impulzusokra. És amikor ezt          igaz oldala, amely szerint az ember saját szabadsá- megértjük, csak akkor fogunk tudni elkezdeni helye-          gával együtt egyre inkább átadja magát az objektív  sen gondolkodni arról, hogy tulajdonképpen mit is          gazdasági folyamatoknak és hasonlóknak, ahogyan  akar a hármas tagozódás.          azt elméletben a marxizmus ki is fejti. És azáltal,                                                            Mivel azonban ez leér a kedélyig és az akaratig, a          hogy az ember egyre inkább átadja magát a gazdasági                                                            hármas tagozódás megértésének nemcsak a valóság          folyamatnak, az állami folyamatnak vagy a többi szo-                                                            iránti elméleti érdeklõdés és a valóságról folytatott          ciális intézménynek, amelyekkel most rendelke-                                                            elméleti vita a feltétele, hanem valóságért való lel-          zünk, tettének motivációja természetszerûleg egyre                                                            kesedés és hogy hitet tegyünk a valóság mellett.          inkább szociális motivációvá válik. Ezt beláthatjuk és                                                            Amíg nem vagyunk képesek arra, hogy a valóságot          szabad is belátnunk. A modern civilizáció célja                                                            befogadjuk akaratunkba, kihozzuk az elméletbõl és          ugyanis az, hogy az emberek megtanuljanak munka-                                                            áthassuk vele teljes emberi valónkat, a szociális kér-          megosztásban élni a többi emberrel. Ha azonban a                                                            dés és a szociális gyakorlat termékenyítõ kezelése          szociális rendnek tárgyszerû, szociális cselekedetet                                                            még csak el sem kezdõdhet.          kell motiválnia az emberben, akkor olyan szociális          organizmusnak kell lennie, amely saját belsõ tör-  Errõl van szó: azok, akik meg akarják érteni, mit akar          vényszerûségeibõl kiindulva képes motiválni az aka- a hármas tagozódás, teljes emberi valójukkal kell          ratot, és akkor az életképes szociális organizmussal  hogy keressék ezt a megértést. A lelkesedést ekkor         nemcsak prédikálni kell az erkölcsöt, hanem létre is  nem a vak ösztön táplálja, hanem a fénnyel teli meg-         kell hozni a szociális erkölcsöt. Ezen a területen nem  ismerés. Ekkor az ember nem marad vak, hanem õ         szavakkal és ideákkal kell létrehozni az erkölcsöt, ha- maga fog ragyogni. Ha az akarati impulzusok nem az         nem a dologgal, a valósággal. A valóságot a szociális  ösztönbõl és hajlamokból erednek, hanem a szociális         organizmus hármas tagozódásának impulzusával élet átlátásából, akkor az ember nem marad vakság-         kell felélénkíteni.                                ban és sötétségben, hanem látó lesz és ragyogni fog.                                                            A valóság iránti lelkesedésnek és az ehhez kötõdõ         Annyira kevéssé értették meg a dolgot, hogy az elvo-                                                            akaratnak ebben az értelemben egyre fényesebbé         natkoztató-bajnokok még nevettek is azon, hogy                                                            kell válnia; ettõl függ a szociális élet hármas tagozó-         mindig az „impulzus” szót használtam az „idea” he-                                                            dása impulzusának útja. E szemlélõdés végén azt a         lyett, hogy kifejezzem, hogy a hármas tagozódású                                                            reményemet szeretném kifejezni, hogy mindaz, amit         szociális élet tendenciájában erõnek kell lennie, nem                                                            errõl itt el lehetett mondani, valamivel hozzájárul         csak beszédnek. Ez már a hármas tagozódáson vég-                                                            ahhoz, hogy ebben az értelemben ne vak és sötét lel-         zett munkálkodást is át kell hogy hassa: valóság van                                                            kesedést és akaratot gerjesszen, hanem az élet fény-         benne, nem csupán szavak. Vagy azt is lehet, hogy az                                                            nyel teli, akarattal áthatott alakítását bátorítsa.         ember etikáról papoló vándorszónokként járja a         világot és így szól az emberekhez: legyetek etikusak,         legyetek jók, és akkor eljön a szociális harmónia!                                                                                         Fordította: Nagy Tibor         Azoknak, akik meg akartak hallgatni, mindig azt         mondtam, hogy ez olyan, mintha azt mondanánk a         szobában álló kályhának: „Te, kályha, a lényed szerint         a te kategorikus imperatívuszod az, hogy csinálj meleget         a szobában”  a kályha ettõl nem fog meleget csinálni a         szobában. De ha fát teszünk bele és meggyújtjuk,                                                         28
       
       
     
