Page 26 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT RUDOLF STEINER Szociális tudomány, szociális gyakorlat Dornach, 1921. április 8. (GA 76, 5. elõadás) (Második rész. Az elõadás elsõ részét a 2013. karácsonyi lapszámunkban közöltük.) A születés elõtti létet tagadó arisztotelészi dogma a nyugati keresztények nem keresztényi tanává vált | Az érzékfölötti világról alkotott egészséges ítéletekhez való eljutás elvezet a szociális életrõl alkotott egészséges ítélethez | A szociális tudományban és a szociális gyakorlatban akarati impulzusok élnek | Ezért nem csak a megismerés szempontjából lehet szemlélni õket | Az elvonatkoztató tudományosság életidegensége | Kant | Herbart | „A szociális kérdés lényege” mint kifejezetten gyakorlatias könyv; nemcsak az intellektust, hanem az akaratot kell megragadnia | Woodrow Wilson ti- zennégy pontja | Harding és Lloyd George | A szociális élet hármas tagozódásának ellenlábasai: munkásmozgalmi vezetõk és a régi burzsoázia képviselõi | Karl Giskra az ausztriai szociális kérdésrõl | Lelkesedésnek és a valóság akará- sának kell áthatnia akaratunkat, különben el sem kezdõdhet a szociális kérdés és gyakorlat gyümölcsözõ kezelése Azután jöttek más próbálkozások, mint például Her- leten kifejezõdik. Ezért nem lehetett „A szociális kér- bart próbálkozásai. Herbart arra tesz kísérletet, hogy dés lényege” c. könyvem elsõ fejezete más, mint rá- a gyakorlati cselekvésre a gyakorlati életben találjon világítás az újkor életidegen szellemi életének erre a valamiféle indoklást. Herbartban viszont az a jelleg- hatására. Élesen rá kellett mutatni arra a körülmény- zetes, hogy gyakorlati filozófiájában azt keresi, ami re, amelyet nem elméleti mérlegeléssel ismertem fel, alapjában véve esztétikai ítélet, azaz a gyakorlati filo- hanem a könyvben ismertetett élettapasztalatom zófiát az esztétika részeként próbálja meg létrehoz- mutatott meg, hogy tudniillik azok a személyiségek, ni. Így jelenik meg – azáltal, hogy túlmegy azon, ami akik a mûvészetek, a vallás és a tudomány vezetõ elméletileg a tudatában van – a jól ismert öt gyakor- személyiségei voltak, amellett, amit a képzelettel és a lati idea: a tökéletesség, a jóakarat, a belsõ szabad- puszta felfogással az újkorból meg tudtak ragadni, ság, a jog és a méltányosság ideája. Az ember viszo- olyan érzésbeli, olyan vallási tartalmat hoztak létre, nya ezekhez az ideákhoz azonban a beleegyezés, amely nem volt képes létrejönni abban az osztály- amelyhez pedig motiváló erõre van szükség. Itt is ban, amelyet foglyul ejtett a hagyományokban élés, csak arra utalhatok, hogyan történt kísérlet arra, amelyet odaállítottak a gép mellé, amely az újkorból hogy áttörjék azt, ami a pusztán elvonatkoztató érte- csak az elméleti absztrakciót fogadta be, úgyhogy lemben volt meg, és hogy mivel nem akart eljutni a ennek az osztálynak a fáradsággal és munkával eltöl- valódi szellemtudományig, hogyan fulladt kudarcba tött életéhez hozzájött még a lélek sivársága, azé a lé- e kísérlet minden pontján. leké, amely ugyan elméletileg el tud töltekezni azzal, amit az elméleti természettudományos gondolko- Ezért rá kell mutatnom arra, hogy az emberiség új- dásmód adhat, de együttélni nem tud vele. kori fejlõdése az oka annak, hogy a vezetõ személyi- ségek nem találhatták meg azt, ami eljut az ember- Így annak, aminek „A szociális kérdés lényege” által hez. És így jutottak el a géphez, a technikához, így élnie kellene, és amit már az azt megelõzõ „Kiált- jutottak el a kapitalizmushoz. Nem jutottak el az em- vány”-ban kifejezetten a gyakorlati élet számára el- berhez, akit ott hagytak a gép mellett, ugyanúgy, gondoltam, olyan valaminek szántam, aminek köz- ahogy a természetkutató ott hagyja a valódi embert vetlenül be kell kerülnie az életbe, aminek nem csu- amellett, amit természettudományával elméletben pán az intellektust, hanem az akaratot kell kutat. Ami a természettudományban megjelenik, az megragadnia. És ez abból eredt, hogy minek kell az mélyebb életszokásban gyökeredzik, és minden terü- akaratot megragadnia. 24