Page 35 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETTERÁPIÁBAN KÖNYVAJÁNLÓ VALBORG WERBECK-SVÄRDSTRÖM: A HANG KIBONTÁSÁNAK ISKOLÁJA. AZ ÉNEKLÉS MUVÉSZETÉNEK SZELLEMTUDOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉSE. Ádám László A szerzõ, Valborg Werbeck-Svärdström (1879–1972) operaénekesnõ, Svédország távoli, érintetlen vidékén nõtt fel. 21 éves korában már a svéd Királyi Opera szólistájaként énekelt a színpadon. Nem- sokára érzékelte, hogy az addig ezüstösen csengõ hangja hanyatlani, gyengülni kezd, amit végül majd- nem teljesen elveszített. Egy új, egészséges éneklés után kezdett kutatni, és ekkor találkozott valakivel, aki sorsfordító hatással volt további életének alaku- lására. A szerzõ így emlékszik vissza minderre: „Egy különös találkozásban volt részem, amirõl késõbb bebizonyosodott, hogy valóban nagy jelentõségû mind a saját fejlõdésem, mind munkám szempont- jából: megismerkedhettem Rudolf Steinerrel. A rá jellemzõ szívélyességgel hirtelen hozzám fordult, és a legnagyobb meglepetésemre a következõket mondta: »Milyen gyönyörû éteri gégéje van! Nem akarok szerénytelennek tûnni, de Ön úgy énekel, ahogy én beszélek. Ha az ember nem így beszélne vagy énekelne – szublimált levegõvel –, a torok nem tudna eleget tenni a vele szemben állított követel- ményeknek, nem igaz?« – Értve ezalatt mindazt a megterhelést, ami az õ elõadói, illetve az én énekesi tevékenységemmel jár. Mindez teljesen személyes, akár jelentéktelen epizódnak is tûnhet, ismerve azonban Rudolf Steiner személyiségét, egy ilyen lát- Különös jelentõséggel bír az a tény, hogy a könyv elsõ szólag csak úgy „odavetett” kijelentés nagyobb jelen- megjelenését követõen a szerzõ szinte kizárólag az tõséggel bír, mint másoknál. Számomra minden- éneklés gyógyító lehetõségeinek szentelte figyel- esetre hosszú idõre útravalóul szolgáltak e szavak. mét. Olyan orvosokkal dolgozott együtt, mint Eugen A levegõ elemének szokatlan leírása (amire magam- Kolisko, a stuttgarti Waldorf iskola elsõ iskola- tól akkoriban soha nem jöttem volna rá), valamint a orvosával – aki a könyv utószavában az éneklés beszéd és az éneklés között húzott párhuzam meg- fiziológiai és terápiás hatásairól ír – valamint Karl erõsített abban, hogy helyesen cselekszem, és meg- Königgel, aki a gyógyító nevelés területén vált sejtette velem, hogy munkámnak nagy jelentõsége ismertté. lehet.” 33