Page 29 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL boldogságát és jólétét tartják szem elõtt, hanem És aki meg akarja érteni a Szerbiához intézett ulti- egymás között valahogy így beszélnek: a széles nép- mátumot, annak tanulmányoznia kell mindent, ami tömeg buta, és mindig is szenvedélyei irányítják; 1867 óta Ausztriában történt, egészen az ultimátu- nem lehet velük máshogyan bánni, mint zsarnok- mot megelõzõ idõkig. Akkor látni fogja, hogyan is ként; ezért nem is lesz feltûnõ, hogy ugyanúgy zsar- történt a kenyérhiány, hogyan történt – és a háború nokoskodunk fölöttük, mindegy, hogy Miklós cár- kitörését megelõzõ hónapokban pont az ausztriai nak vagy Leninnek hívnak bennünket; számunkra területeken milyen konfliktusokra vezetett – a drá- nem arról van szó, hogy azok, akik korábban az gulás, és lesz alkalma tanulmányozni az ottani szoci- elefántcsont-széken ültek, leestek onnan, és most mi ális tényezõket, amelyek mélyén ott hevernek a lé- ülünk ott; számunkra a kormányzati pozíciók meg- nyegi okok. És ez elvezetne egy újfajta szemlélet- hódításáról van szó! Abban a pillanatban, hogy ezt módhoz. széles körben felismerik, megváltozik majd néhány Azonban aminek minden ilyen szemlélõdésbõl ki kell dolog. De akkorra annak is eljön majd az ideje, hogy a növekednie, az az, hogy olyan szociális impulzusokat valóban szociális gyakorlat bevonulhasson a szociá- találjunk a gyakorlati szociális élet számára, amelyek lis életbe. Akkor gyakorlati értelemmel fogják majd magukból az életbõl erednek és abból szólnak hoz- szemlélni azt, amit „A szociális kérdés lényege” máso- zánk. Akkor talán eljutunk egy olyan korba, amely- dik és harmadik fejezetében elmondtam, mintegy ben lesz elegendõ számú ember, aki – magát a régi példálózva arról, hogy az ilyen szellemi háttérbõl irány-megnevezéstõl: „jobb” és „bal” nem zavartat- kiindulva minek kell történnie. Akkor majd látni va – a tárgyszerû és gyakorlatias dolgokkal foglalko- fogják, hogy mindez nem kitalált elmélet, hanem zik, amelyek éppen amiatt, hogy a valóságból ered- hogy mindezt olyan életgyakorlatból lehetett ki- nek, beleszólhatnak az élet legfõbb ügyeibe. És ezek a nyerni, amelyhez nagy küzdelmek árán lehetett el- legfõbb ügyek a szociális ügyek. jutni, ugyanúgy, mint akkor, amikor Woodrow Wil- son tizennégy pontjának ismertté válása után a szo- Ma sokan helyezkednek arra az álláspontra, hogy a ciális élet hármas tagozódásának ideája elõször fel- világ rendje helyreállna, ha sikerülne folytatni a régi merült. impulzusokat, és egy jó ideje újra azt próbálgatják, hogyan lehetne a régit folytatni. De elfordítják a Olyan emberként mondom ezt, aki fél életét, har- tekintetüket arról, hogy eközben a tárgyszerûtlen, minc évet Ausztriában töltött, a szociális lehetetlen- valóságidegen tevékenységben hogyan van inkább ségek kísérleteinek országában. Olyan emberként feljövõben az, ami ugyanakkor felõrli az egész mo- mondom, aki jól tudja, milyen beszéd járta ebben a dern civilizációt. kísérletezõ országban egy minisztériumban, egy li- berális minisztériumban. Amikor az osztrák libera- A továbblépésre nem lesz addig lehetõség, míg az lizmus fénykorát élte és a háttérben már felsejlett a ember be nem látja, hogy jobbra vagy balra tekinge- szociális kérdés, az egyik liberális politikus, Giskra tés nélkül a közvetlen élet tárgyszerû szemlélésébõl azt mondta: Ausztriában semmi dolgunk a szociális kell kiindulni. Ugyanis egyedül így fogja tudni meg- kérdéssel, a szociális kérdés ugyanis Bodenbachnál érteni az olyan gyakorlatiszociális ideákat, amelyek megszûnik! Így beszélt az osztrák liberalizmus parla- nemcsak prédikálják az etikusszociális életet, hanem mentjében a felelõs belügyminiszter a XIX. század létre is tudják hozni. Mert a szociális élet hármas utolsó harmadában. tagozódásával kell rámutatni ennek az életnek a Aki azt akarja tanulmányozni, hogyan hatott a szoci- létrehozására. Az elméleti szakemberek elméleti ális organizmus három világának lehetetlen keveré- vizsgálódásaik alapján elég hosszasan ismételték, ke ebben az osztrák parlamentben, hadd mondjam hogy ma „szociálisan” kell tekinteni arra, ami az így, e monokultúrában – amit „A szociális kérdés lé- etikában is benne van. A munkamegosztással az em- nyegé”-ben már kifejtettem, amikor leírtam a négy ber bekerült a szociális területre, és „a szociális világ- gazdasági kúriából álló parlament összetételét –, ból kiindulva” kell felfogni, hogy mi motiválja az az láthatja, hogyan alakultak fokozatosan a dolgok. ember cselekedeteit. 27