Page 27 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 27
ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL Amikor a külvilágban benne álló személyiségek közül alvó állapotban elsétálna egy ilyen életidegenség egyre több számára lett világos, hogyan alakulnak mellett, amely most az amerikai elnök beiktatási majd a XX. század második évtizedének szörnyû, beszédében elhangzott. katasztrofális eseményei, bekerült az eseményekbe Amikor a tizennégy pont elõször belépett a modern valami – ahogy mondtam, ma csak irányokra akarok életbe, akkor kellett volna az ebben a tizennégy pont- rámutatni, a pontosabb részleteket megtalálják írá- ban lévõ életidegenséggel szembeállítani valamilyen saimban –, ami a lehetõ legvérszegényebb elvonat- valódi életgyakorlatot, valamit, ami az életbõl ered, koztatás volt, valami, ami csak az absztrakt szellemi- egyszersmind a korszerû közélet fõbb elemeibõl, a ségbõl született. Ezzel az elvont szellemiséggel az az valódi szociális gyakorlatból ered, annak felismeré- ember lépett színre, aki tudósból lett az Amerikai sébõl, ami mint szociális kérdés lüktet a jelenkori Egyesült Államok elnöke: Woodrow Wilson. Az õ emberiségben. tizennégy pontja is olyan gyakorlati impulzust ho- zott a világba, amely csakis az életidegen elvonatkoz- Nemrégiben egy Stuttgartban tartott elõadásomban tatásból eredt. Erre maga a helyzet szolgáltatta a életszerûen rámutattam ezekre a dolgokra, miután gyakorlati bizonyítékot – ennek utánaolvashatnak Lloyd George meg akarta akadályozni a kitörni ké- Maynard Keynes-nél –, az a helyzet, amelyben szülõ sztrájkot és igyekezett kézben tartani a viszo- Woodrow Wilson volt a versailles-i tárgyalásokon, nyokat. Erre mondtam Stuttgartban: az ilyen dol- ahol mindaz, ami az õ elméletében élt, egyre inkább gokkal, amelyek annak ellenére, hogy Lloyd George- elolvadt, és a versailles-i tárgyalások eredménye rég tól származnak, csak elméletben elgondolt dolgok, elavult, hagyományos nézetekbõl született meg. a viszonyokat egyben lehet ugyan tartani, de a való- Maga a történelem alakulása bizonyította be, hogy ságnak nem lehet dirigálni, és az emberek meg fog- mennyire életidegen Woodrow Wilson tizennégy nak gyõzõdni arról, hogy ez a fajta egybetartás csak pontja. Azonban az, hogy megfogalmazta õket, arról elmélet, és a gyakorlati életben nem lehet vele elérni tanúskodik, hogy az ilyen absztrakcióval igenis be semmit, és hogy ez rövidesen meg fog mutatkozni. lehet vinni valamit a valóságba: bele lehet vinni És most láthatják! Az alapján, ami valóban bekövet- valamit, de csak a tévedést! Az nem úgy van, hogy az kezett, meggyõzõdhetnek arról, hogy ami akkor absztrakció, ha átmegy az emberen, ne tudna valósá- abban a stuttgarti elõadásban elhangzott, a szociális got teremteni; az viszont biztos, hogy szükségsze- erõk megismerésébõl vagy csak valami elméletbõl ki- rûen zavart és elégtelenséget visz bele a valóságba, indulva hangzott-e el; és ma nemcsak elméletbõl mivel nem az életbõl származik. A tizennégy pont beszélnek, hanem elméletbõl cselekszenek is, ami hajókat és katonákat mozgatott meg, vitt át a tenge- tényleg egyáltalán nem helyénvaló. ren, de nem volt képes életerõs impulzust belevinni a És akkor, amikor, hogy úgy mondjam, a modern modern civilizációba. absztraktizmus politikai gyümölcse Woodrow Wil- Attól tartok, hogy még mindig nem fogta fel elég sok son tizennégy pontjában klasszikus módon meg- ember, hogy ezzel mi került bele a modern civilizá- jelent, így próbáltam meg azokban, akik akkoriban cióba. A háború utáni Amerikában ugyanis Harding bátortalanul, tétlenül, de valahogy kíváncsian hall- követte Woodrow Wilsont – és mit olvashattunk gatták Wilson pontjait, felkelteni a megértést az nemrég ennek a Hardingnak a beiktatási beszédé- iránt, hogy Európából kiindulva – elõször csak Kö- ben? Ugyanazokat az elvont frázisokat, ugyanazt a zép-Európa jöhetett szóba – a szociális organizmus szöveget az „emberi testvériségrõl”, amely nem lehet hármas tagozódásával valami konkrét és az élet gya- motiváló, mert absztrakciókban él, ez a wilsoni poli- korlatának megfelelõ dolog állítható szembe a gya- tika folytatása más néven. Nem látom, hogy elegen- korlatiatlan tizennégy ponttal. És ha lett volna érzé- dõ számú ember elegendõ mértékben értené, hogy kük a valóság iránt, nem csak a megkedvelt és aztán itt a korábbi elégtelenség folytatódik. Olyan, mintha „gyakorlativá” vált elméletek iránt, meg lettek volna a modern ember egyenesen elveszítette volna a gyõzõdve arról, hogy ugyanúgy, ahogyan a gyakor- valóság, az élõ valóság iránti lelkesedést, és mintegy latiatlan absztrakciók katonákat és hajókat indítot- 25