Page 23 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA AZ ÉLETUTAKBAN zeneszerzés tanszakára jelentkeztem, és a felvételi- engedélyt. Ez óriási próbatétel volt nekem. Éppen ne- hez szükséges munkaként egy ilyen dalt és a gimná- kem kellett ugyanis megmondanom ezt a hírt annak ziumi indulót nyújtottam be. A Felvételi Bizottság az embernek, akinek annyi mindent köszönhettem, ezek alapján döntött úgy, hogy felvesznek. s akivel oly szoros kapcsolatba kerültem életem során. Még ma is kicsordul a könnyem, ha vissza- Most még nagyobb ugrást kell tennem visszafelé. gondolok erre a pillanatra… Volt ugyanis egy nagyszerû hegedûtanárom, Or- szágh Tivadar, akinél 11 éves koromtól hat éven át Itt kellett szembesülnöm azzal, hogy vannak olyan magánórákat vettem. A Lövölde tér 3. szám alatt cselekvések – és nem általunk végrehajtott cselek- tartotta óráit, ugyanabban az épületben, ahol Szent- vések –, amelyekért mégis felelõsséget kell vállal- pál Mónika és nõvére nyitottak mozgásmûvészeti nunk. Tartás kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen hely- iskolát. (Késõbb ebbõl az épületbõl lett a Zeneaka- zetben is helytálljon. Lelki gerincet csak az adhat, démia Bartók Kollégiuma.) 18 éves korom után már ami szilárdabb, mint a fizikai föld. De ezt hogyan nem jártam hegedûórákra Országh Tivadarhoz, ké- találhatja meg az ember? Az antropozófiai irodalom- sõbb viszont többször is összetalálkoztunk külön- ban erre nem találtam konkrét választ. – Ekkoriban bözõ zenekarokban és amatõr vonósnégyesekben. ugyanis már régóta antropozófus voltam… A Zeneakadémián az utolsó szemeszter és a diploma- Párizsban azután közremûködtünk Lajtha László osztás is elmaradt, a 2. világháború eseményei miatt egyik szimfóniájának õsbemutatóján, Brüsszelben ugyanis fel kellett függeszteni a tanítást. pedig Bartók Kékszakállúját játszottuk Palánkay Klá- rival és Székely Mihállyal, aki egyenesen erre az elõ- 1950-ben ütõs próbajátékot hirdettek a Magyar adásra repült oda New Yorkból. (Akkor épp a Metro- Rádió Szimfonikus Zenekaránál. Tizenegy jelentke- politan Opera tagja volt.) Lajtha László igen nagy zõ volt velem együtt. A felvételi bizottság tagjai elismertségnek örvendett Franciaországban, a fran- Somogyi László, Ferencsik János, Mely Tibor – és cia Becsületrendnek is a tagja volt. 15 évvel késõbb, Országh Tivadar voltak. Felvettek. Azután 31 évig egy franciaországi turné során történt, hogy egy dolgoztam a Rádiózenekarban. koncert után bemutattak a De Gaulle-lal szoros 1956. április 3-án – éppen édesapám születésnap- kapcsolatban álló André Malraux francia írónak és ján – kineveztek a Rádiózenekar ügyvezetõjének, így kultuszminiszternek, és érdekes beszélgetés alakult mindenféle „haknit” (külön honoráriumért végzett ki köztünk. Malraux azt mondta: „Tudja, a franciák munkát) is szervezhettem a zenekarnak. 1958-ban szeretik a magyarokat: Lajthát, Vasarelyt és Cziffrát volt a brüsszeli világkiállítás. Minden nemzetnek mi igen nagyra tartjuk.” A beszélgetés során Rudolf felkínáltak egy-egy „nemzeti napot”. Felmerült Steiner és a Waldorf-iskolák is szóba kerültek. Mal- bennünk, hogy mi lenne, ha mi is megpróbálnánk raux volt továbbá az a személy, aki mûvészileg is kijutni Brüsszelbe, s egyúttal Párizsba is a zenekar- „továbbképezte” De Gaulle-t: a tábornok ugyanis ral. A Rádiózenekar közvetlenül a Minisztertanács még Manet-t sem tudta megkülönböztetni Monet- alá tartozott, és õk beleegyezett a tervbe, ám az tól, ezért Malraux hétfõnként elvitte õt a már bezárt elõkészületek során egy nap a következõ jelenet Louvre-ba, s „tárlatvezetés” formájában próbálta játszódott le az irodámban. Hirtelen megjelent egy okítani az államfõt. Egy ilyen alkalommal történt egyenruhás belügyi tiszt az íróasztalom elõtt, és ezt – az eset szerepel Malraux Képzeletbeli múzeum címû mondta: „Göröntsér Márton? Egész családjával könyvében –, hogy De Gaulle az egyik „kép” elõtt együtt maga felel azért, hogy mindenki hazajöjjön állva megkérdezte: „Mi ez? Picasso?” – Mire a válasz: Brüsszelbõl! Vállalja a felelõsséget?” – Nem vállal- „Nem, tábornok úr, ez egy tükör…” tam. Ezt követõen mindenki megkapta az útlevelet, francia és belga vízummal – kivéve Országh Tiva- dart, akinek elvált felesége Párizsban élt, errõl tud- tak a Belügyben, és ezért nem adtak neki kiutazási 21