Page 16 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat
P. 16
ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP kozásokkal elégítjük ki. E belsõ vállalkozásokba be- tésének milyensége, tevékenységének iránya. Bel- és léphetnének diákok is. Az mindenképpen hasznos, külföldi példák megvizsgálásával arra jutottunk, ha õk látják saját termékeik forgalmát a kávézóban, hogy a fenntartó két fõ funkcióját szétválasztjuk. Az büfében stb. Emellett, illetve ezzel kiegészülve meg- egyik rész a napi gazdasági és jogi kérdésekkel foglal- tanulják e folyamatok gazdasági fogalmait, elméleti kozik majd, ezt az iskola vezetésébe olvasztottuk be. alapjait is. A másik rész szerepe pedig az ellenõrzés, az ideahor- dozás lesz, ez egy egyesületben kapott helyet. Ez MZs: A vállalkozási kompetencia manapság megjelenik nem az iskola jogi fenntartója, hanem bizonyos érte- a középiskolai tantervekben. Gondoltatok erre? lemben felette áll. Tagjai a kezdeményezõ kör tagjai BK: Igen, mindez már az eredeti elképzelésben is és az anyaiskolák küldöttjei. Õk felelõsek azért, hogy benne volt. Akik a miénkhez hasonló szellemiséggel hosszú távon az intézmény milyen irányba tart és végzik munkájukat, azokat vállalkozásokat a diákok- hogyan mûködik. kal való pedagógiai munkába is bevonjuk. A diákok a GJ: Az iskola szervezetének mûködtetése és gazda- gazdasági/vállalkozási szféra szereplõitõl is tanul- sági ügyeinek intézése szakmai tudást kíván. A ta- nának. nároktól nem várható el, hogy ezekben a dolgokban kompetensek legyenek. Ezért szükséges a gazdasági MZs: A vállalkozások az intézmény fenntartásához is vezetõ személye az iskolákban, de gondolni kell arra hozzájárulnának? is, hogy a humán erõforrás jellegû munkát vagy a GJ: Rövid távon nem reális még ebben gondolkodni. kommunikációt ki és hogyan végzi majd el. Lénye- Hosszú távon, ha plusz eredmény keletkezik, akkor ges, hogy létrejöjjenek olyan szerepkörök, amelyek- lehet, hogy majd új vállalkozásba kell fektetni, új hez ezek a szaktudások hozzátartoznak. munkahelyeket teremteni olyanok számára, akik JR: Az alapítvány vagy egyesület örök dilemma Ma- ehhez a közösséghez tartoznak. A közösség így tudja gyarországon, mindkettõnek vannak elõnyei-hát- hordozni az egyént. Vagyis az üzleti eredményt nem rányai. Mi mindkettõt próbáltuk ötvözni azzal, hogy biztos, hogy az iskolába kell visszaforgatni, hanem az alapítvány kurátorai fizetett alkalmazottai az az elõbbibe, vagy a szellemi mûhelymunkába kell iskolának, de mégis az egyesület hozza létre az ala- bevinni. pítványt, vagyis az egyesület elbocsájthatja az alapít- vány kurátorait. Ez nem lenne lehetséges, ha csak MZs: Létezik-e külföldön hasonló próbálkozás? alapítvány van. Viszont az egyesületnél megtörtén- BK: Igen, de kevésrõl tudunk. Egy oslói intézménnyel het, ami egyes Waldorf-iskolákban már elõfordult, van szoros kapcsolatunk, ez az iskola a város közép- hogy lelkes szülõk viszik a fenntartói szerepet, majd pontjában van, és indulása után nagyon hamar meg- mikor elfáradnak, kiürül az egyesület és veszélybe erõsödött. Környezetének fontos volt az új szem- kerül a fenntartás. lélet, amit hordozott. Hollandiában jellemzõ példa, BK: Úgy tûnik, hogy itt egy olyan csoport jött létre, hogy több általános iskolából kerülnek egy regioná- amelyik megpróbál valami újat létrehozni, segíteni lis középiskolába a diákok. Az együttmûködési szán- megújult módon az együttmûködést. déknak nagy jelentõsége van, reméljük nálunk is. Nyugat-Európában, a Waldorf-világban többen fi- MZs: Hogyan gondolkodtok az iskola vezetésérõl? gyelemmel kísérik mûködésünket. VD: A modern, nem waldorfos elgondolások ma már MZs: Hogyan lehet egy iskolai szervezetet életszerûen nem menedzsment-szemléletben gondolkodnak. mûködtetni? Mi lesz a fenntartó szerepe? Abban bízunk, hogy itt meg tudna valósulni egy olyan vezetés, ami nem egy hierarchikus rendszert VD: Sokan ugyanazokat a problémákat tapasztaljuk mûködtet, vagy egyszerûen csak a feladatokat koor- az iskolákban, és keressük, hogy ezek mibõl ered- dinálja, hanem legfõbb feladata a munkatársak in- hetnek. Két lényeges elemet emelnék ki: a fenntartó spirálása és lehetõségteremtés a kibontakozásra, és az intézmény kapcsolata, valamint az iskola veze- 14
   11   12   13   14   15   16   17   18   19   20   21