Page 20 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP 200 éve született Richard Wagner (1813. május 22. – 1883. február 13.) RICHARD WAGNER AZ ANTROPOZÓFIA FÉNYÉBEN RUDOLF STEINER KIJELENTÉSEINEK TÜKRÉBEN „Elõfordulhat, hogy valaki anélkül is képes a szellemi világokból eredõen tevékenykedni, hogy õ maga tudatosan belelátna azokba. Ilyen személyiségek voltak a nagy mûvészek, akik mind a szellemi világból merítve alkottak, mint Dante, Goethe, Richard Wagner.” Rudolf Steiner, BGA 26 RUDOLF STEINER ÉS KORÁNAK ZENÉJE antropozófiai élet egyik meghatározó alakja, Adolf A zene jelentõs szerepet játszott Rudolf Steiner éle- Arenson (1855–1936) állított össze 1918 és 1925 tében. Steiner nagy zenekedvelõ volt, s gyakran járt között, a Steinerrel folytatott elõzetes megbeszélé- hangversenyre és operába is. Ifjúkorában Beethoven sek után, az õ útmutatásai alapján. Az „Arenson-ve- zenéjét tartotta különösen nagyra (egy 1892-bõl zérfonal” tehát azokat a kijelentéseket és közléseket – A szabadság filozófiájának születése idejébõl – tartalmazza, amelyeket maga Rudolf Steiner is fon- származó játékos kérdõíven õt nevezte kedvenc tosnak és iránymutatónak tarthatott egy adott foga- zeneszerzõjének), ám a komolyabb zenék mellett a lommal, jelenséggel vagy személyiséggel kapcsolat- könnyedebb, de színvonalas muzsikát is kedvelte, ban. Richard Wagnerrõl négy kijelentést tartalmaz e mint például Johann Strausstól A denevért. Rudolf stuttgarti antológia. Az Arenson-féle rövid szemel- Steiner ugyanakkor nagy érdeklõdéssel kísérte figye- vények után az elõadások tágabb szövegkörnyeze- lemmel korának zenei fejlõdését és vitáit. Saját nem- tében is elhelyezzük Rudolf Steiner Wagnerre vonat- zedékének komponistái közül többeket személyesen kozó kijelentéseit. Steiner a tagokhoz írott egyik vagy a koncertpódiumról ismert, például Richard „körlevelében” úgy fogalmazott, hogy az egyes ciklu- Strausst, Hugo Wolfot és Gustav Mahlert. Korának sokban elszórtan elõforduló közlések összeolvasása zeneszerzõi közül legtöbbször Richard Wagnerrõl alapján találhatjuk meg azokat a támpontokat, ame- beszélt, akinek zenedrámáira Bécsben, Weimarban, lyek iránymutatóak lehetnek számunkra egy kér- Bayreuthban, Berlinben és Stuttgartban is rendsze- déssel kapcsolatban. Ha az „Arenson-vezérfonalat” resen eljárt. 1905 és 1908 között mintegy 20 elõ- követve egybeolvassuk Steiner Wagnerre vonatkozó adást tartott Wagner munkásságáról és mûveirõl, s legfontosabb kijelentéseit, akkor világos képet kap- 1907-ben „az új idõk egyik legnagyobb mûvészének” hatunk arról, hogyan látta az antropozófia alapítója nevezte õt. (GA 92, 1907. december 2.) Richard Wagnert és mûveit a szellemtudomány fé- nyében, s hol helyezte el a német zeneköltõ munkás- ságát az emberiség szellemtörténetében. RUDOLF STEINER KIJELENTÉSEI RICHARD WAGNERRÕL Wagner szerzeményeiben az az új kultúrimpulzus él, melynek a „mûvészet, vallás és tudomány” három (Az „Arenson-vezérfonal” nyomán) [1] egymástól különvált áramlatát újra egyesítenie kell a Az „Arenson-vezérfonal” egy fontos antropozófiai jövõben. (GA 105: A világ, a Föld és az ember, szöveggyûjtemény, melyet Rudolf Steiner egyik ezo- 1908. augusztus 16.) terikus tanítványa, az akkori német (stuttgarti) 18