Page 18 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT A HÚSVÉT IDÕPONTJA ÉS A KOZMOSZ Varga Márta Régi korokban a munkák kezdetéhez, illetve befeje- zéséhez kapcsolódtak az ünnepek. A természet maga kínálta azokat az idõpontokat, amelyeken pihenni, ünnepelni lehetett. Az idõk során azonban gyengült az embereknek a természettel való kapcsolata, s így a természetben munkáló erõk és lények ismerete egyre távolabb került az embertõl. Bár néhány ünnep szak- rális tartalmát még ismerjük, a kozmoszbeli esemé- nyekkel való kapcsolatot újból tudatosítanunk kell. Az évkör hét fõ ünnepe közül négynek a naptári idõ- pontja rögzített, ezeket „állandó” vagy rögzített dá- tumú ünnepeknek nevezzük. Ezek a Karácsony, Víz- kereszt, János-nap és Mihály-nap. Három ünnep pe- dig úgynevezett mozgó ünnep, s ezek szoros kapcso- latban vannak egymással: a Húsvét, Mennybemenetel és Pünkösd. Utóbbiak a Húsvét idõpontjától függe- nek. Az ünnepek ünnepe, a keresztény Húsvét minden évben más napra esik. A mozgó ünnep naptári helyét a Nap járása, a Hold fázisa és a niceai zsinat útmuta- tása együttesen jelölik ki. A keresztények kezdetben a zsidókkal együtt Niszán hónap 14-én, holdtöltekor tartották Húsvét ünne- pét, amely a hét bármelyik napjára eshetett. A ke- resztények ehhez annak ellenére alkalmazkodtak, Zodiákus ember hogy a hétköznapi életükben nem a zsidó holdévet, hanem a napévet követõ naptárt használták. A két utáni vasárnapon kell megtartani. Az alexandriai ünnep egymáshoz kötésének oka az volt, hogy pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész Poncius Pilátus közvetlenül a zsidó húsvét, a Pészách hosszú ideig eltérõen – más holdciklusok alapján – ünnepe elõtt ítélte halálra és feszíttette keresztre számította a Húsvét idõpontját. Ez a különbség még Jézust. ma is létezik a keleti és nyugati egyház ünnepeiben. Késõbb évszázadokon át zajlott a húsvéti idõszá- Húsvét dátumának meghatározása jelen korunkban mítás körüli vita, melyet a 325-ben megtartott niceai csillagászati feladat, de a megfogalmazásban benne zsinaton sikerült lezárni, amely megtiltotta a keresz- találjuk az egész Napkozmoszt: a Nap, a Hold, a boly- tény és a zsidó húsvét egybeesését, pontosabban azt, gók és a Zodiákus csillagai mind-mind részt vesznek hogy a keresztény húsvétot a zsidó ünnephez kössék. Húsvét idõpontjának kijelölésében: A határozat március 21-ére rögzítette a tavaszi nap- éjegyenlõség napját, és úgy rendelkezett, hogy a „A tavaszi napéjegyenlõséget követõ telehold keresztény húsvét ünnepét az ezt követõ holdtölte utáni elsõ vasárnap” 16