Page 17 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA A PEDAGÓGIÁBAN MZs: Mit jelent egy tanár számára kortársnak lenni? Nagyon foglalkoztatott ez a kérdés az egész karrie- a dolgokat, mint a barátaik, akik más iskolába járnak, Mzs: A Waldorf-pedagógia hatását lehet-e tapasztalni Mi az, amitõl benne él napjainkban, a mai korban? Mitõl rem folyamán, és konzultáltam Francis Edmunds- ezt is figyelembe kell venni. – Alapvetõ felismerésem az amerikai állami vagy magániskolák nevelésében? korszerû egy Waldorf-iskola? sal, René Queridoval, Heinz Zimmermann-nal, Ernst a Waldorf-iskolákkal kapcsolatban, hogy a fõ tan- RT: Úgy gondolom, hogy a Waldorf nevelési elvek RT: Remek kérdés! Három kihívást látok a Waldorf- Schuberthtel és másokkal, hogy az elmúlt 90 évben tárgyakban egyre inkább konvencionálissá válunk, széles körûen elterjedtek az Egyesült Államok isko- mozgalomban: egyrészt a társadalom remekül tudja, változott-e az ember maga, vagy akár a társadalom a mûvészeti és egyéb területeken viszont még min- láiban. Azt hiszem, hogy ez úgy mûködött, ahogy hogy mit kellene tudnia a diáknak, amivel nyomasz- olyan értelemben, hogy már másként kell valamit dig tudunk nagyon más lenni. És óriási a nyomás Rudolf Steiner elképzelte, hogy az új módszerek kö- tóan hat, másrészt van egy impulzus a tanárok kö- csinálni. Általánosságban abban értettünk egyet, a felsõ tagozatokra, hogy a gyerekeknek legyen egy zül elég sok el fog terjedni. Sokan azt mondják, hogy zött, hogy a tradicionális dolgokat ne folytassák, hogy az emberi lény nem változott, de a tanárok nem egyetemi, fõiskolai elõkészítõ program, ami bizto- saját kifejlesztett tantervük van. Sok iskolában van ugyanakkor nincs meg a tiszta alap, hogy valami iga- voltak képesek olyan módon dolgozni a diákjaikkal, sítja, hogy készen álljanak a felvételire, és hogy jó már olyan tanár, aki több mint egy évig kíséri az osz- zán eredetit tudjanak csinálni. Úgy gondolom, arra a hogy mûködõképes legyen, ezért kompromisszumot egyetemekre kerüljenek be. tályt, még az állami iskolákban is. Sok iskolában, kérdésre, hogy hogyan tudunk modernek lenni, a vá- kellett kötniük. – Az egyik osztályomnál, akiket 1-tõl ahol megengedhetik, sokkal többet foglalkoznak fes- lasz az, hogy vissza kell menni, és megnézni, mit 8-ig tanítottam, kértem a kollégáim engedélyét, MZs: És akkor lassan-lassan a Waldorf-iskola nem kü- tészettel, zenével és drámával. Sok tanulmány foglal- mondott Rudolf Steiner, és megtalálni az utat ez hogy tapasztalatot szerezzünk arról, hogy ne legyen lönbözik már az állami iskoláktól? kozott azzal, hogy a házi feladat mennyire nehézkes, alapján, ugyanis nagyon kevés lett abból megvaló- gyakorló óra matematikából és nyelvtanból a 8. osz- RT: Igen, egyre inkább hasonlóak. Mindjárt mondok kevéssé hatékony módja a felkészülésnek. És néhány sítva, amit mondott. tályig. A fõtanítások alatt a ritmikus részben volt egy egy példát. Van egy közeli iskola, amelyik változtatá- iskolában a tanárok még a fenntartói feladatokból is kicsi gyakorlás matematikából, de a nyelvekbõl és az sokba kezdett. Amíg a Waldorf-iskolában próbáljuk részt kapnak. Ez, amit az elõbb mondtam, döntõen MZs: Igen. Ez így van. anyanyelvbõl nem volt gyakorló óra, eltekintve a kö- rövidíteni az órák idejét, közeledve a 45 perces a magániskolákra vonatkozik, mert az állami iskolák- zös olvasmányoktól. Mivel nem voltak ilyen gyakorló idõhöz, õk emelik az idõt 60, 75, 90 percre és RT: Ha megnézzük bármely konkrét témát, akkor azt ban meg van határozva a tanulás és a számonkérés órák, több idõnk volt, és akkor famunkákat és egyéb intenzívebb órákat tartanak, akárcsak mi a Wal- találjuk, hogy lassan sokkal konvencionálisabbak módja, teljes mértékben kontrollálják a tantervet, kézimunkákat csináltunk helyette. És aztán nyolca- dorfban. Mivel a szülõk igen sokat fizetnek a gyere- lettünk abban, ahogy egy témával foglalkozunk, pe- azt, hogy a tanárok hogyan tanítsanak és a diákok dikban a kollégákkal abban egyeztünk meg, hogy egy kek iskoláztatásáért, ezért az iskolák nem mernek dig Steiner nagyon radikális és kreatív volt. Lehet, hogyan tanuljanak. A Waldorf-iskolák hatása tehát matematika tanár segít nekik felkészülni a közép- annyira radikálisak lenni, vagy kísérletezni, mintha hogy ebben reakciós vagyok, de én visszatekintek és nem elsõsorban az állami fenntartású, hanem a ma- iskolába, én pedig a nyelvekkel foglalkoztam velük, ez a pénzügyi kényszerûség nem lenne. És emellett megkérdezem magamtól: „Mit akart elérni, ami még gán- és alapítványi iskolákra vonatkozik. Ezek ará- és így végül a 8. osztályban a szükséges gyakorlatot vannak a Waldorf-mozgalomhoz lazábban kapcso- nem lett megvalósítva?” – Egy konkrét példa, amivel nya azonban nagyon magas. megszerezték. lódó, állami fenntartású iskolák, ahol a tanítás az küzdök egy ideje. Steiner azt mondta, hogy az akadé- miai tárgyakat nem elaprózva, hanem intenzív epo- A konklúzióm az volt, hogy azok a gyerekek, akik te- állami megfelelés miatt nagyon konvencionális, MZs: Egyes Waldorf-iskolai módszerek átvétele mellett chális rendszerben kell tanítani. Nem akarjuk szét- hetségesek matematikából, illetve nyelvekbõl, azok mert be kell tartani az elõírásokat, meg kell felelni az ezek az iskolák eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a tördelve a napok vagy az év folyamán tanítani, mint jól csinálták, akik pedig nem, azok nem. A gyakorlás elvárásoknak. A Waldorf-mozgalom leggyorsabban gyerekeknek esetleg másra van szükségük az eddigi más iskolákban. És kifejezetten azt mondta, hogy mennyisége ezen nem változtatott igazán. És ennek fejlõdõ területe az otthoni oktatás, elsõsorban olyan gyakorlathoz képest? nem kell külön gyakorló órát tartani nyelvekbõl vagy az osztálynak kevés ilyen típusú házi feladatot szülõk által, akik nem engedhetik meg a Waldorf- RT: Hát, ebben elég sok konfliktus és nehézség van, matematikából. Elég, ha a témát a fõoktatáson belül adtam, tehát ilyen jellegû gyakorlás otthon sem volt. iskolát. Ezek a szülõk egy készen kapott tananyagból mert ugye a Waldorf név le van védve ott is, és nyil- tanítjuk. Rudolf Steiner azt mondta, hogy a tanítási – A jelenlegi osztályommal az elmúlt 4 évben egészen dolgoznak, és még ha meg is van a szabadságuk ah- vánvaló, hogy ez a nevet nem használhatják. Ez az év folyamán több epochára elosztva, pl. 10-12 hétig más megközelítést alkalmaztam. Most van külön hoz, hogy azt csinálják, amit akarnak, a szükséges egyik alapja a konfliktusnak. És a másik, ami nagyon van matematika a fõoktatás részeként, és utána nem gyakorló óránk matematikából; van, de kevesebb tudásalapjaik nincsenek meg hozzá. speciális Amerikában, hogy az állam és az egyház kell semmi mást tenni vele; 11-14 hét mondjuk a nyelvbõl is, és van napi házi feladat is matematiká- erõteljesen el van választva, és nagyon ügyelnek magyar nyelv a fõoktatás részeként, és utána nem ból. És a következtetésem az, hogy aki tehetséges MZs: Ez egy különleges lehetõség, mit jelent pontosan? arra, hogy az állami iskolában semmilyen felhangja kell gyakorolni, pedig még az õ idejében is azt mond- matematikából, illetve nyelvekbõl, annak jól megy, RT: Azt jelenti, hogy nem küldöd a gyerekedet isko- vagy mellékzöngéje ne jelenhessen meg a vallásnak. ták a tanárok, hogy gyakorolni kell. Amikor az elsõ aki pedig nem, annak nem. A gyakorlás valamennyit lába. Ez jogilag lehetséges Amerikában. 4 Tehát az állami oktatásban a vallásnak semmilyen iskola tanárai azt mondták, „Gyakorolni kell”, õ azt tud segíteni mindenkinek, de sokat senkinek sem szerepe nincs. A tanároknak, akik valóban Waldorf- válaszolta: „Ha szerintetek kell, akkor válasszatok ki segít. A gyerekeknek azonban nagyobb magabiztos- tanárok szeretnének lenni, folyamatosan döntési egy periódust a héten vagy a fõoktatás elején, szán- ságot ad, hogyha gyakorolnak, és azt gondolják, helyzetbe kerülnek: hogy oldjam ezt meg, bújtatva jatok rá egy kicsi idõt.” És akkor azt mondták, „Ho- hogy meg tudják csinálni, és a szülõk is kevésbé ag- 4 Az ún. Home schooling/Home based learning (otthoni tanítás) vagy nyíltan; ez egy nagyon bonyolult helyzet, ame- gyan tud a matematika tanár a fõoktatás elején gódnak a gyerekek jövõjét illetõen, ha folyamatosan a gazdaságilag fejlett európai országokban is jelen van, különö- lyet minden iskola kicsit másképp old meg, de ez már bejönni gyakoroltatni?” Erre az volt a válasza, hogy foglalkoznak ezekkel a dolgokkal. És a gyerekeknek sen az alternatív iskolát választó szülõk körében, akik erõsen más típusú Waldorf-oktatást eredményez, az biztos. individuális nevelési igényeiket már nem is az alternatív isko- bárki, aki fõoktatást tart, tud egy kis matematikát is nagyon nehéz azt átérezni, hogy õk egy valódi isko- lákban, hanem az otthoni tanítás formájában kívánják kielégí- gyakoroltatni. lában vannak, miközben annyira másképp csinálják teni. (MZs megj.) 14 15