Page 28 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP III. SAJÁT MEGJEGYZÉSEK E KÖZLÉSEKHEZ Mindazonáltal a mai tudományos grafológia ennek ÉS KIEGÉSZÍTÉSEK ellenére egy diagnosztikai tudomány, ugyanis értel- No most, Rudolf Steiner az 1924-es karácsonyi kur- mez és élmény-minõségeket kell felvennie. Mégis zusból itt elsõként idézett kijelentéseivel vissza- nem diagnosztikus a «Meditativen Betrachtungen… vont-e esetleg valamit, amit elõzõleg 1897-ben és zur Vertiefung der Heilkunst»-ban szereplõ „grafo- 1898-ban más nézõpontból – mindazonáltal négy lógia” fajtája szerint. Amikor Rudolf Steiner ezt a évvel A szabadság filozófiája megjelenését követõen – kurzust tartotta, akkor az értelmezõ módszerrel dol- mondott? Bizonyára nem. Ez [vagyis egy puszta gozó tudományos grafológia még csak a kezdeteinél visszavonás] nem is felelt volna meg neki. Hanem tartott. Ezt Ludwig Klages vezette be. Wilhelm [/Wil- egy és ugyanazon dologról két különbözõ szinten liam] Preyer az elõfutára volt, méghozzá egy nagyon beszélt. A két szint nem zárja ki egymást; mindkét jelentõs, magas rangú elõfutár. szinten más feladatok adódnak a kézírás vizsgálója Világos, hogy egy orvosnak, aki Rudolf Steiner felve- számára. Az egyik esetben egy iskolázott látni-tudás tése alapján a kézírásból hét évre tud visszamenõleg segítségével orvosidiagnosztikai, a másik esetben [szellemileg rá]látni, a legcsekélyebb ismerettel sem pszichológiai-karakterológiai értelmezés-rõl van szó, kell rendelkeznie a mai értelemben vett kifejezés- éspedig a ma legszerteágazóbb kifejezés-kutatás tudományilag értelmezõ grafológia területén. talaján, amelybõl a grafológia csupán egy részterület. Így látjuk, hogy Rudolf Steinernek e cikk legelején Természetesen az értelmezõ grafológiának szintén idézett kijelentését – amely állítólag a grafológia el- figyelembe kell vennie, hogy a mindenkori jelen-em- len irányult volna –, téves általánosításban nem ér- ber jellemét tekintve már nem ugyanaz, vagy nem tették meg, és emiatt helytelen módon, egyoldalúan kell ugyanannak lennie, mint aki hét évvel korábban interpretálták. volt. Rendszerint azonban a felnõtteknél a jellem (át)változólehetõsége a maga alapvonásaiban egyál- IV. EGY KIJELENTÉS ARNOLD ITH-TÕL talában véve viszonylag csekély; ezt megerõsíti az 11 Egy cikk, amelyet Arnold Ith a «Das Goetheanum» élettapasztalat. Ténylegesen ellentmondana minden 45. évf. 23. számának (1966. június 5.) 10. oldalán most már 50-60 évnyi, gyakorlati grafológiai tapasz- közölt az idõrõl («Die Zeit»), szemmel láthatólag lé- talatnak, ha normál körülmények között nem lenne nyeges dolgokat tartalmaz az értelmezhetõ kifejezési lehetséges egy ember lényét a maga meghatározó tények létrejöttérõl egyáltalában véve (az emberre vo- alapvonásaiban annak jelenlegi írásából (értelme- natkoztatva). Ott ez áll: „Az ember egy tér-idõben zõen) megismerni. Ugyanakkor a pszichológiai diffe- (Raumzeit) lefolyó cselekvéshez az Énjében hozza renciál-diagnosztika számára elõnyös lehet korábbi meg az elhatározást, tehát lényének örök tagjában. alapdokumentumok bevonása. Egy megelõzõ fejlõ- Ez az én-impulzus válik az asztrálisban a gondolatok, dés megítéléséhez mindenesetre szükség van ezekre érzületek és akarati impulzusok rokon- és ellen- a megfelelõ korábbi életszakaszokból származó írá- szenvek által hordozott, mozgatott lelki életévé. Az sos alapdokumentumokra. (Sajátos helyzettel bír a étertestben ezáltal formaképzõ mozgások kerülnek fiatalok kézírásának megítélése; ugyanez érvényes elõhívásra. Mindezidáig az érzékfelettiben levõ fo- pszichikailag abnormális esetekre. Itt esetrõl esetre lyamatokról van szó, amelyek az érzékileg észlelhetõ kell dönteni.) emberi cselekvést elõzik meg. A mozgásba jött éter- A „grafológia” szót ma a tudományos kutatás és test legyõzi aztán a fizikai test ellenállását és meg- érvényesség területén már csak értelmezõ-grafológia mozdítja a nehézségi erõ hatása alatt levõ végtago- jelentésben alkalmazzák. Amirõl Rudolf Steiner 1924-ben az elsõ ifjúorvos-kurzus során beszélt, az ebben az értelemben már egyáltalán nem grafo- 11 Arnold Ith (1890–1979) építészmérnök, a dornachi Futurum AG igazgatója (1920–1922), a svájci szociális hármastagozódás- lógia. mozgalom jelentõs publicistája. Jelentõsek az ókori kultúrákról, az emberiség és különféle vallások történetérõl, különféle népek- rõl írt tanulmányai. 26