Page 27 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A GRAFOLÓGIÁBAN 7 – (Preyer írt egy «Zur Psychologie des Schreibens» Hans [H.] Busse, grafológus és igazságügyi írásszak- [«Az írás pszichológiájához»] címû mûvet, amely értõ (München), Ludwig Klages egy korai mun- 5 még 1928-ban is megélt egy 3. kiadást. Ez jelentõs katársa, megjelentetett többek között egy kis írást, 6 elõmunkákat tartalmaz Ludwig Klages alapvetõ gra- amelynek címe «Graphologie und gerichtliche Hand- fológiai-kifejezéstani mûveihez.) schriftenuntersuchungen» [«Grafológia és igazság- 8 ügyi kézírásvizsgálatok»] volt. Errõl Rudolf Steiner szintén a «Magazin für Literatur» folyóiratban nyilatkozott (1898, 10. szám). Ott ez áll (554. oldal a «Methodische Grundlagen...» GA 30-as kötetben), hogy ez a kis könyv „a grafológia lényegével és jelen- tõségével való világos, alapos foglalkozás által alkal- mas arra, hogy mély érdeklõdést keltsen. Elmúlt az a kor, amelyben e tudás-ág létjogosultsága felõl ele- gáns vállvonogatással egyéb napirendre lehetett át- 910 térni. Két jelentõs lélekbúvár, Benedikt és Ribot, nemrégiben ugyebár maguk is olybá nyilatkoztak, hogy az írásjegyekben kifejezõdnek a személyiség jellegzetességei. E jegyek személyiséggel kapcsolatos összefüggéseinek tudományos, tapasztalatszerû kikutatása által legalább annyira izgalmas, mint hasz- nos ismeretek fognak születni. A grafológia a pszicho- lógia fontos fejezetévé kell váljék. Sokkal nagyobb mér- tékben kell, hogy kifejezõdjék egy ember egyéni jelle- me a saját írásában, mint az arcvonásaiban, […] A sze- mélyiség fejlõdésének krízise mindenkor magával fog hozni egy változást az [illetõ] írásában… Az írás olyan, mint az ember jellemének stílusa.” (Kiemelések tõlem. R.W.) 7 Hans Heinrich Busse (1871–1920) grafológus, költõ, szobrász, festõmûvész és építész, termékeny és innovatív szakszerzõ és William Thierry Preyer (W. Höfert felvétele) fordító, a müncheni Institut für wissenschaftliche Graphologie Humboldt-Universität zu Berlin, Universitätbibliothek (1894) alapítója. Fõ mûvét, a Die Handschriftenkunde-t maga Preyer is nagyra értékelte. 8 Graphologie und gerichtl. Handschriften-Untersuchungen (Schrift- Expertise): Unter besonderer Rücksicht auf den Fall Dreyfus-Ester- hazy. Mit 17 Handschriften-Proben, darunter Facsimiles des Bordereaus und zweier Original-Briefe von Dreyfus und Ester- házy (Leipzig: Paul List, 1898). 9 Moritz Benedikt (1835–1920) osztrák neurológus, a Bécsi Egye- tem neurológia professzora. Az elektroterápia, neuropatológia 5 Zur Psychologie des Schreibens: Mit besonderer Rücksicht auf indi- specialistája. A radiesztézia egyik úttörõjeként ingával ill. ún. viduelle Verschiedenheiten der Handschriften. Mit mehr als 200 «Lengyel-pálcával» „patogén helyeket” azonosított és tudomá- Schriftproben im Text nebst 8 Diagramms. (Hamburg–Leipzig: nyosan vizsgálta az élõ organizmusra tett hatásukat. Leopold Voss, 1895) 10 Théodule-Armand Ribot (1839–1916) francia pszichológus és 6 Ludwig Klages (1872–1956) német életfilozófus és pszichológus, filozófus, a franciaországi pszichológia megteremtõje. Kísérleti a kifejezéstudományos grafológia megalapítója. Hans H. Busse- és szintetizáló módszerekkel az öröklöttség szerepét vizsgálta a val és Georg Meyerrel a Deutsche Graphologische Gesellschaft lélektanban, különös hangsúlyt fektetve bizonyos orvosi-fizikai (1896) alapítója. Fõ mûve a Handschrift und Charakter (Írás és tényezõkre. A Revue philosophique (1876) és a Nemzetközi Pszi- jellem) 1917-ben jelent meg elõször, s 1982-ben a 28. kiadását chológiai Fiziológia Társaság (1884) alapítója, az elsõ Nemzet- élte meg. közi Pszichológia Konferencia (1889) életre hívója. 25