Page 29 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A GRAFOLÓGIÁBAN 12 kat. Az ekképpen mozgatott és megformált dolog ér- tudományos gondolkodását (R. Pophal ) bevonják, zékileg észlelhetõ Jelenné válik. A mozgás tudatát az bár hoztak különféle szaktudományos, új fogalmat az ellenállás hozza létre, amelyet a test a megmozga- a grafológiai értelmezéstechnikába, de kifejezéstu- tottsággal szemben támaszt.” dományilag nem tudtak új alapokat teremteni a kife- Talán most már sejteni lehet, hogy Rudolf Steiner e jezésjelenségek értelmezéséhez; a motorikus (moz- cikk elején idézett szavai, a kézírásban levõ „hét évvel gató) idegekrõl szóló tan szoros kapcsolatban marad azelõtti” embert illetõen, Arnold Ith szavai által köz- az ilyen kísérletekkel. 13 vetlenül érthetõvé válnak. Ezek után Csak az antropozófiai embertan képes most pontosabban azt lehetne mon- továbblépni. Nagyon is szabad feltéte- dani: Körülbelül hét évig tart, míg az lezni, hogy az étertestben levõ forma- ember Rudolf Steiner által említett képzõ mozgás, amelyrõl Arnold Ith be- „belsõ állapotai”, éspedig a lénytag- szél, az elõfeltétele annak, hogy az írás jain keresztül vezetõ úton, az aktuá- aktusának a fizikaiban lefolyó, forma- lis kézírásában, az orvosidiagnoszta képzõ mozgása abból [az éteri forma- látó pillantása számára megnyil- képzõ mozgásból] kiindulva nagyfokú vánulnak. Ehhez nem lesz szükség differenciáltságban, egész a legapróbb semmiféle speciális grafológiai isme- írásmozdulatig hatolóan, nem tudato- retekre; valószínûleg ezeket még san és teljes körûen egy érzékileg észlel- zavarónak is élnénk meg, mivel hetõ lenyomatot hoz létre. Ebben meg- egyszerre két különbözõ szinten kellene dolgozni. – jelenik az író [személy] szellemi-lelki lényének alkata De Arnold Ith fejtegetései fényt derítenek egyálta- (Wesensart) a maga teljességében, mint értelmez- lában véve a kifejezés-jelenségek talányos létrejöt- hetõ kifejez(õd)és, illetve mint vezérképek nem tére is. Ezek azok a jelenségek, amelyek többé-kevés- tudatosan létrejövõ, szimbolizáló „ábrázolása” bé hozzáférhetõek az értelmezõ grafológia számára, (Klages). Az egyéni írásaktus így egészen a legkisebb és amelyekhez nincs szükség elõzetesen szellem- [elem]-ig behatol, egyedien és teljeskörûen formá- tudományos látásra, meditatív iskolázásra ahhoz, lóan. A személyes kézírás megkapja a maga szabály- hogy ezeket megértsük. Mint a „jelenségtudomány” szerûségeit. (Klages) érzékileg észlelhetõ, illetve megélhetõ Most még egyszer [térjünk] vissza Rudolf Steiner tapasztalati javai, manapság messzemenõen fel van- „hét évvel azelõttrõl” szavaihoz, amelyek a [szellemi- nak dolgozva, mégis az értelmezõ grafológus számá- leg] látó orvosi diagnosztikára vonatkoztak. Mivel ra ezen túlmutató kérdésfelvetések nem állnak ren- egy ember egyéni írásjegyei hét év leforgása alatt delkezésre, amennyiben itt megáll. Az arra vonat- (felnõtteknél) rendszerint csak kivételes esetekben kozó kísérletek, hogy a mozgásfiziológia kauzál- szoktak döntõen megváltozni, és mivel a jellem való- di továbbfejlõdése csak nagyon szubtilis szellemi-lel- 12 Rudolf Pophal (1883–1966) német neurológus és orvos pszichi- ki folyamatokon szokott nyugodni, ezért az orvosi- áter, különleges szakterülete a mozgásfiziológia volt. Egyik fõ diagnosztikában érvényes „hét évvel azelõttrõl” nem mûve a Die Handschrift als Gehirnschrift (A kézírás mint agyírás), melyben az írás öt különbözõ megmerevedési fokozatát (Verstei- fog éppenséggel a teljesen másfajta értelmezõ-grafo- fungsgrade) különbözteti meg, melyeket bizonyos agyi terüle- lógia számára túl általánosítható jelentõséggel bírni. tekhez rendelt. Legyen ez lezárásként hozzáfûzve, hogy ez utóbbi 13 A ford. megj.: Az ún. „szenzoros” és „motorikus” idegek megkü- számára, a tapasztalatok szerint elsõsorban a ritmi- lönböztetésének értelmetlenségérõl lásd: Rudolf Steiner, Anth- roposophie – Psychosophie – Pneumatosophie GA 115 (2001) II. kus minõségek azok, amelyek nem tudatosan meg- PSYCHOSOPHIE, Erster Vortrag (Berlin, 1 November 1910) nyilvánulva a jellem mélyebben fekvõ valódi válto- 118-119 – továbbá: Vom Seelenrätsel GA 21 (51983) IV. SKIZ- zásaira felhívják a figyelmet. Köztudottan sokféle ZENHAFTE ERWEITERUNGEN DES INHALTES DIESER egyéb változásai is vannak a kézírásnak, amelyek SCHRIFT, 6. Die physischen und die geistigen Abhängigkeiten der Menschen-Wesenheit, zu Seite 91, Anmerkung zu Zeile 19 von átmenetileg akár létrejöhetnek [ugyan], de jelentõ- oben, 159. ségük leginkább periférikus jellegû. 27