Page 26 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP emiatt nyilvánvalóan egy meditatív iskolázás által II. RUDOLF STEINER KIJELENTÉSEI A GRA- elnyert, adott esetben magával hozott képességre, az FOLÓGIÁRÓL (MINT KIFEJEZÉS-TUDOMÁNY- orvosidiagnosztikai [szellemi] látásra vonatkoznak. RÓL) Ez azt jelenti, hogy ezzel a képességgel felvértezve Az 1897. július 15-én elhunyt fiziológus, Wilhelm 4 képesek vagyunk (a kézírásból) a hét évvel ezelõtti [/William] Preyer emlékére Rudolf Steiner a «Ma- „belsõ állapotokat” látó módon észlelni, és orvosi gazin für Literatur» 1897-es évfolyamában (30–32. diagnosztaként ezen a módon hozzájutunk ahhoz a szám) egy hosszasabb megemlékezést közöl (újra- lehetõséghez, hogy a jelenlegi páciens „állapotát” ala- közlése a «Methodische Grundlagen der Anthropo- posabban megismerjük. sophie 1884 bis 1901. Gesammelte Aufsätze zur Phi- Ezekben a fejtegetésekben az orvosi diagnosztika tá- losophie, Naturwissenschaft, Ästhetik und Seelen- mogatásáról van szó a kézírás meditatív alapon való kunde» [«Az Antropozófia metodikai alapjai 1884– közvetlen meg-látása (Er-Schauen) által, de nem a kéz- 1901. Összegyûjtött folyóiratcikkek a Filozófia, Ter- írás kifejezéstudományilag megalapozott értelmezé- mészettudomány, Esztétika és Lélektan területhez»] sérõl karakterológiai-pszichológiai tekintetben. Nem GA 30 (1989) c. kötetben). Ott ez hangzik el (vö. ott a általános emberi, pszichológiai vagy karakterológiai 347–348. oldalakat): „A kézírás tudományos vizsgá- bepillantásokról van szó, melyeket a kifejezés-jelen- lata képezte a legutóbbi idõben [Preyer] kedvenc ségek stádiuma tud egyáltalában véve közvetíteni. elfoglaltságát. Az ember lelkét, lényét, jellemét a kéz- Errõl Dr. Steiner egész másképp nyilatkozik, azaz te- írásban megtalálni, ez jelentett számára egy tudo- hát nem szellemtudományos szempontból, a követ- mányos grafológia feladatot. Tudományos elõítéle- kezõképpen: tek, a tudós nevelés egy bizonyos iránya sokakban azt a hitet ébresztik, hogy tudománytalan lenne, ha bizonyos dolgokba belebocsátkoznának. Tudós kor- társaink többsége azon a véleményen van, hogy olyan dolgok, mint a grafológia, alkalmatlanok a tu- dományos [módon való] feldolgozásra. Ilyen véle- ményre jutnak, mert szilárdan meghatározott kép- zeteket alkottak maguknak arról, hogy mi lehetséges a természetben és mi nem. Ami nem egyezik ezen elképzelésekkel, azt egyszerûen elutasítják. Oly szel- lemek, mint Preyer, nem hagyhatják, hogy ilyen képzetek ejtsék rabul õket…” És ugyanott ez áll [még] Preyerrõl (359. oldal): „…A szellemi és testi intim kapcsolatait akarta megismerni, s a grafológia területén kifejtett törekvései nem csekélyebb mér- tékben származtak az õ [effajta] alapvetõ elképzelé- sébõl. Az írott Igében (Wort) azt a szellemet akarta megismerni, amely önmaga testét teremtette meg.” 4 William (Wilhelm) Thierry Preyer (1841–1897) angol fiziológus, a Jenai Egyetem elsõ rendes fiziológia tanára, ahol e szak okta- tását szisztematikusan megújította. Mai napig jelentõséggel bír- nak gyermekpszichológiai és fejlõdésfiziológiai megfigyelései. Jenában, majd késõbb a berlini Urania Intézet mikroszkópiai Rudolf Steiner (1896) részlegének vezetõjeként síkra szállt a tudományok népszerû, közérthetõ módon történõ nyilvános bemutatásáért. 24