Page 22 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP Hanslick kijelentette, hogy Richard Wagner valójá- RUDOLF STEINER A WAGNERI MUZSIKA ban nem is muzsikus, és hogy egyáltalán nem érti a HATÁSÁRÓL zene lényegét, a zeneiség mibenlétét. Mit mondha- (A Grál-misztérium Wagner mûveiben) tunk egy ilyen jelenségrõl? Semmi mást, mint hogy Wolfram von Eschenbach annak idején írt egy egy- Hanslick a szó legszorosabb értelmében visszama- szerû eposzt, a Parzivalt. Ez a mû megfelelt a maga radt a negyedik kultúrkorszakban [6], hogy annak korának. Akkoriban ugyanis még voltak olyan embe- kései gyermeke, és azt kívánja visszaállítani. Annak a rek, akik egy bizonyos adottságuk révén a tisztán- korszaknak a vonatkozásában igaza volt, de ami az látás képességével rendelkeztek, s így képesek voltak egyik korszakban helyes, az a következõben már megérteni Wolfram von Eschenbachot. A 19. század- nem az. Hanslick szempontjából lehet azt mondani, ban azonban már nem volt lehetõség arra, hogy a hogy Richard Wagner nem zenész. Ám ezután úgy mûben ábrázolt események és folyamatok mély ér- kellene folytatnunk, hogy annak a korszaknak már telmû jelentését és jelentõségét érthetõvé tegyék az vége, hogy elégedettnek kell lennünk azzal, ami a je- emberek számára. Létezik azonban egy eszköz, hogy lenlegi korszakból származik, s meg kell békélnünk a mû jelentése akár szavak, fogalmak és eszmék nél- vele, hogy a hanslicki értelemben vett zeneiség ki- kül is világossá váljon. Ez az eszköz a zene. Wagner egészül az Újjal. (Uo.) zenéjében benne vannak mindazok az igazságok, Korunk bizonyos szempontból megérett arra, hogy amiket Wolfram Parzivaljában megtalálhatunk. azok, akik passzivitásuk révén egyfajta odaadó han- (GA 97, 1906. július 29.) gulatot fejlesztettek ki magukban (más hangulattal A jellegzetes wagneri muzsika révén a hallgatók sajá- nem is lehet eljutni a szellemi világba), azok meg- tos rezgéseket fogadnak magukba, egészen különle- értsék, amit mai fejtegetéseink középpontjába állí- ges rezgéseket vesznek fel az étertestükbe. Ez a titka tottunk, nevezetesen hogy a golgotai tettbõl valami- Wagner zenéjének. Nem kell, hogy az ember igazán féle cseppszerû tulajdonsággal rendelkezõ szellemi értse a dolgokat, de az étertestén keresztül mégis ré- szubsztancia áradt ki, melynek befogadására ko- szesül azok jótékony hatásából. Az étertest kapcso- runkban éretté váltak a lelkek. Sok mindent nélkü- latban van a vér áramlásával. Richard Wagner tisztá- löznünk kellene az újabb idõkben, ha a lelkek ily ban volt a megtisztított vér titkával. Ha az ember módon nem váltak volna éretté. Csak egyvalamire kellõképpen megtisztul, akkor Wagner zenéjében hívom fel itt a figyelmüket. Ha Richard Wagner lelke megvannak azok a rezgések, amelyeknek az ember nem vált volna éretté egyfajta passzivitás révén, ha étertestében jelen kell lenniük ahhoz, hogy részesül- nem sejtette volna meg a Golgotai Misztériumot, an- hessen a szent Grál misztériumából, hogy az ember nak a szubsztanciának a kiáradását, amely mintegy magába fogadhassa azt. […] Richard Wagner mun- beleáradt a Föld és a földi emberiség szellemi atmosz- kássága a mûvészet vallásos elmélyítésérõl szól, ám férájába, akkor nem adományozhatta volna nekünk a végsõ soron a kereszténység mély megértésérõl ta- Parsifalt. Ezt maga Wagner írja le ott, ahol Krisztus núskodik. Wagner tudta, hogy a kereszténység zenei vérének jelentõségérõl beszél. Sok ilyen szellem él formába öntve tud a leginkább megnyilatkozni. korunkban, akiknél azt látjuk, hogy mintegy (Uo.) befogadják azt, ami feléjük árad a Föld atmosz- férájából. Maga a szellemtudomány is azért van itt, Az ember hajlamai csak akkor változnak meg, ha mert sok léleknek – sokkal többnek, mint ahánynak éterteste is átalakul, s ehhez erõteljesebb impulzu- tudomása van errõl – lehetõsége nyílik arra, hogy ilyen sokra van szükség, mint az asztráltest átalakítá- híradásokat kapjon a szellemi világból. De ehhez sához. Az az ember rendelkezik ilyen erõteljes impul- segítségre van szükségük, amit a szellemi világ meg- zusokkal, aki a szellemtudomány talaján áll, s így értése adhat meg nekik. (GA 131, 1911. október 8.) már azáltal szert tehet az éterteste átalakításához szükséges impulzusokra, ha szembesül egy olyan 20