Page 10 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NA Rudolf Steinert hagyja megelevenedni. Steiner egyik az is célja, hogy az önéletrajzi beszámolóknak is mi- korábbi életrajzírója, Christoph Lindenberg néha néltöbbteretadjon. túlságosan is a külsõdleges dolgokra, az exoterikus Mûvének kidolgozása közben háttérbe szorultak oldalra helyezte a hangsúlyt. Selg szerint Steiner Steiner életútjának gyakran hangoztatott törései, és kortörténeti figyelmeztetéseit is mindmáig túl kevés a folytonosság élményére helyezõdött a hangsúly figyelemre méltatjuk, pedig õ pontosan elõre látott Steiner munkásságának példamutató eleme az az olyan fejlõdési rendellenességeket, mint például a „eltántoríthatatlan elõrehaladás”, amelyet már Al- pénzügyi válság. bert Schweitzer is méltatott. Még ha látszólag több- Selg úgy véli, könyve exoterikusan, a külsõ életút ször is „kudarcot vallott” és sok minden nem sikerült szempontjából (így például Steiner magánéletével a számára, s ellenfelei legyõzték õt, Steiner még kapcsolatban) semmi újdonsággal nem szolgál. Selg mindvégig az elõrehaladó szellemek szolgálójának ugyanis azt kívánta bemutatni, hogyan beszélt és tekintettemagát. cselekedett Rudolf Steiner – saját önéletrajza alap- Az elõadó Albert Steffen egyik költeményével zár elvének megfelelõen: „Számomra viszont úgy tûnik, fejtegetéseit. Kérdésekre nem került sor, talán azér hogy a személyes dolgoknak oly módon kell megnyil- mert a jelenlévõk közül még senki sem olvasta Selg vánulniuk, ahogyan az ember beszél és cselekszik, mûvét. Ahogy a Svájci Antropozófiai Társaság Köz- nem pedig saját személyiségünk szemlélése által.” leményeibõl kiderül, Peter Selg nemsokára különbö- Selg eredetileg azt tervezte, hogy könyvében részle- zõ svájci városokban fog elõadás-sorozatot tartani. tesen foglalkozik majd és vitába is száll a 2011-es S ezzel remélhetõleg „azokat a torzításokat is helyr Steiner-életrajzok szerzõivel. Ez azonban zavarólag igazítja, melyeket a 2011-ben megjelent életrajzok hatott volna a mû szövegegészére. Azután úgy kép- okoztak”. zelte, hogy legalább a könyv lábjegyzeteiben meg- Fordította: Korcsog Balá nevezi ezeket a bírálókat. Ám az is a halottak megsér- tésének és a bírálók túlértékelésének tûnt volna szá- mára, hogy nagyérdemû antropozófus szerzõk nevei A könyv 2012 decemberében jelent meg az arles egy lapon szerepeljenek olyan nevekkel, mint heimi Ita Wegman Intézet Kiadójánál, három kötet Miriam Gebhardt, [Heiner Ullrich és Helmut Zander: ben [1. kötet: 1861–1914; 2. kötet: 1914–1922; 3. kö- a három 2011-es Steiner-életrajz szerzõje]. Így arra tet: 1923–1925], összesen 2150 oldalon, 220 illuszt az elhatározásra jutott, hogy ezt a (szükséges) vitát a rációval. A könyvbemutatóról szóló beszámolót a Da könyv elõszavába számûzi, ám végül ez sem tûnt Goetheanum tette közzé a 2013/3. számában, 2013. kivitelezhetõnek számára. Ezért inkább az egész január 19-én. vitától eltekintett, de néhányat azért megemlített a bírálók közül. Selg bejelentette: egy külön írásban Forrás: Novalis. Szellemtudományi és antropozófiai fog szembeszállni a Steinerrel kapcsolatos „ferdíté- folyóirat (http://novalis.hu, 2013. január 29.) sekkel”. Selg Steiner indítékait és célkitûzéseit akarta bemu- tatni, s ezért – a történeti-kritikai életrajzírókkal el- lentétben – az önéletrajzi beszámolókat is történel- mi dokumentumokként vette figyelembe. Már [az „Észak mágusának” is nevezett] filozófus, Hamann is figyelmeztette Kantot: „Ha meg akar engem érte- ni, akkor engem kell faggatnia, és nem önmagát!” Peter Selg Rudolf Steiner tanácsát is megfogadta: a szeretetnek és a jóindulatnak kell a meghatározó alaphangnak lennie. Selg szerint az életrajzírásnak 8