Page 8 - Antropozofia_2013.06_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013 JÁNOS-NAP Leonardo már idõs korában, 1506–1513 között fes- ellenpárjaként, ami az evangélista elõtt fekszik. Ez tette azt a Louvre-ban látható festményt, melyen az utalhat az Apokalipszisben megjelenõ „hét pecséttel ifjú Keresztelõ titokzatos mosollyal néz ránk, bot- lezárt” könyvre, de a természetre is, amelyet a kora- jának keresztet formázó végére mutatva. A kép a beli, paracelsusi tudomány még könyvnek látott, 2011-es János-napi szám elsõ-hátsó borítóján amit csak a beavatottak képesek kibetûzni. Tanító látható. mozdulata jelzi, hogy az evangélistát inspirálja, ám az tekintetét a távoli égboltra függeszti, ahol Mária A festészet egyik legnagyobb mestere volt Mathias a Gyermekkel fény-aurában, angyalok körében Grünewald, akinek 1515 körül festette isenheimi lebeg, õ is az evangélista inspirálója. A festmény rész- oltárát (ma Colmarban a Musée d'Unterlinden-ben leteit láthatjuk folyóiratunk 2011-es János-napi szá- látható). A „Keresztrefeszítés” tábla jobb oldalán áll a mában a 8. és a 47.oldalon. – már a szellemi világban tartózkodó – Keresztelõ, a Megfeszítettre mutatva, mögötte latinul ez áll: Brueghel említett alkotása – 1565 körül – Keresztelõ „neki növekednie kell, nekem pedig alább kell szálla- János prédikációját mutatja be. Egy erdõ szélén hát- nom”.(Jn 3,30) E számunkban a 4. oldalon látható a tal álló emberek sokaságát látjuk, akik beszélgetnek, festmény reprodukciója. mindenfélével foglalatoskodnak, miközben távol egy kicsiny barna csuhás alak – a Keresztelõ – beszél Albrecht Altdorfer 1507 táján festette a „Két szent a körülötte lévõkhöz. Bal karját kinyújtva a sokaság János” címû képét. (Ma Regensburgban a városi mú- szélén álló világos ruhájú ember felé mutat – a nézõ zeumban található.) Ebben a nyugtalan korban, a re- sejti, Krisztus az. A festõ megélte, ahogyan ezekben formáció közeledtével, az újrakeresztelõk mozgalma az idõkben az ember egyre jobban a földi lét felé for- idején, számos festmény készült a Jordán-keresz- dul, s egyre távolabb kerül a szellemtõl és az evangé- telõrõl és Keresztelõ János prédikációjáról (utóbbi a liumok tanításától. Fõ mûvein – akárcsak itt – a fõ- témája a budapesti Szépmûvészeti Múzeum kin- szereplõ, a centrális motívum mintegy „rejtve van”, csének, Pieter Brueghel mûvének is). nekünk kell rátalálni, erõfeszítést kell tennünk, hogy Altdorfer képén János evangélista Patmosz szigetén a kép „beszédét” magunkban életre keltsük. a „Jelenések könyvét” írja, vele szemben a Keresztelõ, Egyértelmû utalás ez a mai, új tudati helyzetre, hogy akinek lábánál a bárány a tõle elhangzó jövendölésre az ember immár nem kapja készen a magasabb rendû utal Isten Bárányáról (Jn 1,29). A Keresztelõ a földi dolgokra vonatkozó értést. Keresnie kell, tudatilag idõben már réges-rég halott, itt tehát nem testi alak- fel kell készítenie magát a rá váró szellemi tapaszta- ban, hanem szellemi lényként jelenik meg. Ölében lásra. Útra kell kelnie. csukott könyv, a nyitott, még meg nem írt könyv 6