Page 41 - Antropozofia_2013 Húsvér
P. 41
antropozófia 2013 Húsvét együtt önmagában a természetes emberiséget jelenti, emiatt az emberi kedélyben is egyfajta hangzásbeli el- ennek szegénységét és nyomorúságát is ábrázolja, úgy mosódottságot okoz. Mondják még szűzies számnak is ahogy ő magát látja. Ezt a számot Numerus Mun- (Numerus virgineus) […]. Szent számnak is nevezik danus-nak (a Földhöz tartozó szám) vagy állati szám- / mivel kizárólag Isten Szelleme képes azt kikutatni. nak is nevezik / hiszen ahhoz hasonlóan, ahogy ez a Ezért mondják Isten Szellemét hétszeresnek is: Egy megelőző 5-össel egy szomorú konszonanciát alkot, titkos szám is, / ahogyan arról a Jelenések Könyvében 4 7 éspedig a legkisebb Superparticularis-t / ugyanígy sokoldalú tudósítást kapunk, / a szent számok közül ez 8 az állati természet is a legkisebb, legcsekélyebb Isten a 3. a rendben / a páratlanok között, / amely ismét az szemében.” A 3-hoz hasonlóan a 6-os is, mivel azzal Isten hármasságára utal.” oktáv-rokonságban áll, „ugyanabból a szellemből lett A 8-as (c’’ hang, az alaphang 3. oktávja, a 6-os teremtve.” kvartja, az 5-ös kis szextje) Másrészről Werckmeister már 1687-ban lelkesen A 8-as a beteljesülés száma. A 8-ban fejeződnek be nyilvánult meg a 3. oktávbeli hármashangzatról: 5 a hetes ciklusok. Így érkezünk el például számlálat- „A 3. oktávhoz érkezve […] a 4:5:6:8 (akkordban) az lan (7 napos) hetek után egy mindenkori vasárna- Újtestamentum jelképét kapjuk meg […] hiszen a 4:5:6 pi Újrakezdéssel végül a teremtés 8. napjához, de egy tökéletes hármashangzat, avagy három/egy-szóla- csakis a Halál Küszöbén keresztül. A 8-as mint fel- múság / mintha teljesen ugyanazt hallanánk. / Ez egy hang, az oktáv oktávjának az oktávja. Ha a nyolcas olyan egybehangzás (unisonus), ami egyúttal mégis nem szerepelne az 1. 2. 3. 4. 5. 6–8 sorban a C c g hármashangzat (trisonus), sőt igazából egy hármas c’ e’ g’ c’’ hangokkal, akkor a tökéletes harmóniához egybehangzás (unitrisonus). Lehetne-e egy hasonla- egy lényeges hangköz hiányozna, nevezetesen a kis tosságot világosabban ábrázolni / mint ez / amely a szext 5–8, azaz e’–c’’. „Bár már ebben a hét számban a Szentháromság isteni Lényét mintha egy tükörben mu- teljes Harmónia benne foglaltatik / mégis a 7-es mint- tatná?” egy benne nyugszik ebben a rendben / teljesen némán A 7-es szám (a 4-es natúrszeptimje) / titka számunkra még el van rejtve / hiszen ki tudna 6 A 7-es, a Septenarius, a 3-as és a 4-es szám össze- Isten titkainak mélyére hatolni / mivel adományai- adásából jön létre. A natúrszeptim nem hoz létre ban hétszeresen neveztetik meg / ahogyan kiváltképp világos, hangközszerű viszonyt a többi hanggal. a Jelenésekben olvashatjuk.” Werckmeister azt is Kivonja magát a természetes beilleszkedés és meg- megf gyeli, hogy ez az 1-től 8-ig való rend ismét há- ismerés alól, egy természetszerű „maradék”, amely romszor hét konszonanciát tartalmaz, amely ismét a többi hanggal való kapcsolatában mély megren- Isten hármasságára utal: dülést és átalakulást válthat ki. Hogyha a konszo- nanciákat az egészséggel hozzuk kapcsolatba, akkor ez a natúrhang a krízissel és a betegséggel van ösz- szefüggésben – minden közvetlen lehetőséggel és rizikóval együtt. Az 1-től 8-ig terjedő hangok töké- letes és zavartalan harmóniája értelmében inkább ki kéne maradnia, akkor 7 jól hangzó hang marad- na, lényegileg azonban mégis hozzájuk tartozik. – Werckmeister a teremtéstörténet 7. napjára utal, a pihenőnapra, mikor azt írja: „A 7-es egy nyugalmi szám / amely ugyanakkor a Szentírásban sok mindent jelent / ami semmiképp nem jelenthet bizonyosságot: 4 Superparticularis: lat., itt: a legkisebb egység az egyes összetevőn kívül az 1-től 8-ig terjedő sorban. 7 Az 5. fejezet egy hétpecsétes Könyvről szól, melyet csak Krisztus, 5 MUSICÆ MATHEMATICÆ Hodegus Curiosus, a. a. O., „Anhang a „Bárány“ nyithat ki. / Von der Allegorischen und Moralischen Music. Das V. Cap.”, p. 147. 8 Az első három páratlan szám a 3, 5 és a 7, mivel az 1 nem számnak 6 Septenarius: lat., hét részből álló, hét részre osztott. számít, hanem mint alapvető egység. 40 40