Page 40 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia a mûvészetben KOZMOLÓGIA ÉS HANGZÁS 3. rész: Andreas Werckmeister (1707) és Johann Gottfried Walther (1708). A felhangsor és a Miatyánk (befejező rész) Gerhart Darmstadt 2 Az 5-ös szám (e’ hang, a 4-es nagy terce) zékkel rendelkezik. Választási-számnak is nevezik.” Az 5-ös számmal, a Quinarius-szal, a 2-es és a 3-as Ahogyan ez a terc egy másik helyzetben disszonan- szám (polaritás és hármasság) ellentétes összekap- ciához vezethet, így kell az embernek is eldöntenie, csolásához érkezünk. „Az 5-ös számot ember-szám- hogy isteni eredetével és céljával harmonizál-e, 1 nak is nevezik / és ahogyan Isten az Ő örök bölcses- vagy inkább az istenitől elfordult diszharmonikus ségében elhatározta, / hogy megteremti az embert / emberi részéhez hajlik. – Így mondatja a f renzei f - akinek Harmóniában kellene Vele élnie […]: így alkot lozófus Giovanni Pico della Mirandola (1463–1494) az 5-ös szám is kellemes Harmóniát az előzőekkel […] Istennel, a legmagasabb művésszel Ádámnak, avagy azaz: 1. 2. 3. 4. 5. Így tehát a Harmónia Istennel / az általában az embernek: „Se mennyeinek, se földinek, Angyalokkal / és emberekkel megelégedésben van / és sem halandónak, sem halhatatlannak nem teremtet- olyannyira tökéletes / hogy ok nélkül kettőzést nem tűr tünk téged, hogy dicsőségben, szabadon döntő, terem- / hogy a megelőző konszonanciákon ne uralkodjon / tő szobrászként formázd saját magadat olyan alakra, s azt el ne sötétítse. Hiszen Isten lényének kell minden amelyet előnyben részesítesz. Alacsonyabb rendűvé, dolog fölött felragyognia […].” Ebben az a későbbi sza- állativá fajulhatsz el; de magasabb rendűvé, istenivé is 3 bály jut kifejezésre, hogy a nagy tercet, az oktávval születhetsz újjá, ha lelked így dönt.” – Werckmeister és a kvinttel ellentétben, lehetőleg ne kettőzzünk így folytatja: „Az 5-ös szám viszont önmagában / a egy akkordban, a hangzásbeli egyensúly megtar- természeti emberhez hasonlóan / teljesen ügyetlen és tása és a tiltott párhuzamok elkerülése érdekében. tökéletlen / ezért nevezi egy f lozófus a gonosz Szellem A „kellemes” harmónia hangjai 1-től 5-ig, ahogyan számának: mintegy újra meggyógyul azonban a Qua- Werckmeister leírja, akkord formájában tehát így ternarium által, mely az Atya és a Fiú alakjában áll néznek ki: / amennyiben ezekkel össze van hangolva / így együtt szép Harmóniát alkotnak.” A 6-os szám (g’ hang, a 3-as kvint oktávja, az 5-ös kis terce) A 6-os szám, a Senarius, 1 + 2 + 3 = 6, a 3-as szám 1. ábra: Az 1–2–3–4–5 [C-c-g-c’–e’] akkord kétszerese, átvitt értelemben a Szentlélek megfele- ződése, avagy oktávval följebb helyezése, a mi szel- A 4-es szám (Angyal) a 2-essel (Fiú) és az 1-essel lemiségünkhöz viszonyítva egy emelkedettebb Szel- (Atya) oktáv viszonyban van. „Így válik (amikor az lem, magasabb értelemben egy csekélyebb szellem. 5-össel együtt van / tehát 4:5, és mint nagy terc C-je A 4–5–6-os számokkal létrejön a c’-e’-g’ hármas- szólal meg), az isteni és az emberi természet egyesü- hangzat („Triadem Harmonicam”). Werckmeister így lésévé.” Másrészről az 5-ös számot „érzéki-számnak folytatja: „A 6-os szám a hármas megduplázása, az (Numerus sensualis) is nevezik, mivel az ember 5 ér- istenség harmadik személyét jelenti. Az 5-ös a 6-ossal 2 1 Vgl. Friedrich Schiller (1759–1805), Die Piccolomini, Tübingen Arisztotelész óta az 5 érzék hagyományos megkülönböztetése: a (Cotta) 1800, II. Aufzug, 1. Auftritt: „Fünf ist des Menschen Seele. látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Wie der Mensch aus Gutem und Bösem ist gemischt, so ist die Fünfe die 3 Giovanni Pico della Mirandola, De hominis dignitate. Über die erste Zahl aus Grad und Ungerade.“, zitiert nach Friedrich Schiller, Würde des Menschen, lateinisch–deutsch, übersetzt von Norbert Sämtliche Werke, Bd. 2: Dramen II, hrsg. von Gerhard Fricke † und Baumgarten, hrsg. und eingeleitet von August Buck, Hamburg Herbert G. Göpfert, München (Carl Hanser) 1981, p. 335. (Felix Meiner) 1990 (= Philosophische Bibliothek, Bd. 427), p. 4–7. 39 39