Page 44 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia a mûvészetben mi igen lényeges dolog hiányzik. Az 1-től 8-ig ter- „A lélek egy hang, melyet egyre tisztábbra és tisz- je dő sor utolsó oktávjáról van szó. Az isteni szere- tábbra kell hangolni. Minden hangban van valami az tet általi hordozottság ({1–4}–5) tudatában kérjük, Alaphangból, és minél jobban közeledik ehhez, annál hogy a szükséges bölcsességgel (3–6) meg legyünk tisztábbá és szellemibbé válik. A léleknek keresztül kell ajándékozva (5–6), hogy valóban megtanuljunk vándorolnia saját pályafutásán, miként a monochord meg bocsájtani, és egyidejűleg szem előtt tartsuk, hangjának az oktávon, mielőtt beteljesüléshez jut. 15 hogy a halál csak úgy lehetséges, ha földi szubsztan- Ezért érez kettős ösztönzést a tevékenységhez és a nyu- ciánk föloldódik. Az anyagiság értelmében ez az út galomhoz, a tétlenséghez és a mozgáshoz, mindkettőre a kereszten, a szomorúságon keresztül vezet, a szel- rendkívüli szüksége van. lemi-lelkiben azonban a földi korlátoktól való meg- A húr rezgései (a lélek szenvedélyei) tehát nem károsak, váltás útjaként élhetjük meg. A kísértés abban áll, hanem sokkal inkább olyanok, melyek egyre tovább ve- hogy ezt az utat el akarjuk kerülni, és ettől a szük- zetik a szellemet létezésének melódiájában.” séges felismeréstől visszalépünk. Az életet a végéről Andreas Werckmeister életének végén egy mélyen szemlélni és elrendezni (5–8) irányt ad az életnek, áthatott beavatási utat adott át a külvilágnak, mely együtt érzővé és belátóvá tesz minket a harmónia egy megújított észlelésben még számunkra is rend- és disszonancia, az öröm és bánat, erő és gyenge- kívüli jelentőségű lehet. ség váltakozásaira, s megmutatja, hogy mindehhez a „fölülről” jövő segítségre is szükségünk van. Így a Fordította: Ratkó Ágnes kis szext (5–8) egy fájdalmat előidéző és kérő hang- köz, amely egy olyan utat mutat föl, mely a megbo- csáj tás (5–6) és az együttérzés fejlesztése (6–7) ál tal tisztít meg, hogy képessé váljunk a fájdalmat, a ne- hézséget és a bajt (7) az átváltozáshoz és megvál- tás hoz (7–8) „szükségszerű” lényeges elemként el- is merni. Az 1-től 8-ig terjedő számsor és a Miatyánk nyolc sorának összeillesztése Werckmeister értelmezése során világossá teszi, hogy ezek a számok nem kon- kurálnak egymással, hanem két teljesen más síkot írnak le. A hangok és a hangközök különbségéről van itt szó. A nyolc szám és hang def niálható he- lyek, míg a Miatyánk hét kérése meditatív tereket tölt ki. Ezek a köztes terek (hangközök), melyeket hangköz-arányszámokkal fejezhetünk ki (1:2, 2:3, 3:4, stb.), mindenkor újra fölélesztett érdeklődé- sünket („közötte-levés”, Dazwischen-Sein) követelik meg, hogy e komplex kijelentések mélyebb tartal- mához egyre közelebb juthassunk. Az ebben rejlő feladatot írta az irodalmár, zenész és kanonok Johann Friedrich Hugo von Dalberg (1760–1812) a lélek pályafutásaként: 16 15 Vö. Sergej O. Prokof eff (*1954), Die okkulte Bedeutung des Verzeihens, aus dem Russischen übersetzt von Ursula Preuß, Stuttgart (Freies Geistesleben) 1992. 2 16 Friz (= Johann Friedrich Hugo von) Dalberg, Blicke eines Ton- künst lers in die Musik der Geister. Mannheim, in der neuen Hof- und aka demischen Buchhandlung, 1787., p. 17f. 43 43