Page 62 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA 2012 KARÁCSONY 6 meg.” Hasonló példa a salemi Kaspar Hauser Zweig A Zala vármegye közvetlen elődjének tekintett és Elisabeth Beringer által szerkesztett 18 darabból Szent István korabeli Kolon vármegye első írásos álló, igen igényesen elkészített Rudolf Steiner tab- említése 1009-ből való. Ebből az igen nagy kiterje- ló-kiállítás idevágó szakasza. Ennek első életrajzi désű vármegyéből, különböző területek elcsatolásá- tablóján (Rudolf Steiner. Die erste Lebenshälfte 1861- val jött létre a későbbi Zala vármegye, amelyhez az 1896) ez áll: „1861. Február 27-én Rudolf Steiner akkoriban még alig lakott Muraköz is tartozott. Kraljevec faluban (a mai Horvátországban [!]) szüle- 7 tett meg.” A 18 tabló anyaga 2012. Mihály-napra könyvformában is megjelent. 8 Közigazgatási hovatartozás Mit mondanak tehát a hely közigazgatási hovatar- tozását illetően a történelmi dokumentumok, ame- lyekre az Eisenhut cikk bár hivatkozik, azonban azokat nem idézi? A Rudolf Steiner életével kap- csolatos publikációkban szinte sehol sem olvasható (Alsó-)Kraljevecről, hogy ez az apró helység a Ma- gyar Királyság területén belül melyik közigazgatási Zala vármegye térképe (1890 körül) egységhez tartozott. A falu ugyanis Zala vármegye 9 A Muraköz közigazgatási hovatartozása sokszor vál- része volt, Rudolf Steiner születése idején a Murakö- tozott Kolon vármegye első említése (1009) óta és e zi járáshoz tartozott (1872 után pedig egészen 1918. területnek az Első Világháborút követő elcsatolása decemberéig, majd még egyszer utoljára 1941. ápri- (1918) között eltelt 909 esztendő alatt („egészé- lisától 1945. áprilisáig a Perlaki járáshoz). ben véve nagyjából 1000 évig” – ahogyan azt kissé nagyvonalúan kerekíti fel a cikk szerzője). Többször elkerült a Magyar Korona fennhatósága alól illet- ve másik vármegyéhez csatoltatott (1270–1328, 1464–1474, 1671–1719/1720, 1785–1790). A Magyar Királyság fennállása alatt történő utolsó elcsatolások az 1848/1849-es Magyar Szabadság- harc alatt, majd azt követően történnek. Elsőként Josip Jellačić horvát bán foglalja el 1848. szep- tem ber 11-12-én a Muraközt és azt mint horvát Zala vármegye térképe (1911) bán rendeletileg Horvátországhoz csatolja. Ezt 6 http://www.rudolf-steiner-2011.com/index.php?set_langu age- = de & c ccpage=wohnorte_detail&set_z_biographie_orte=5 követően Perczel Mór tábornok október 17-18-én átmenetileg visszafoglalja a területet, ugyanakkor 7 http://docs.google.com/viewer?url=http%3A%2F%2Fwww.ru- dolf-steiner-exhibition.org%2Fapp%2Fdownload%2F502576176 november 11-én kénytelen kivonni csapatait – a te- 4%2FDie%2Berste%2BLebensh%25C3%25A4lfte%2B1861%2B- rület horvát-osztrák felügyelet alá kerül. Ez státusz %2B1896.pdf%3Ft%3D1299500964 az Olmützi Alkotmány elkészítésével (1849. március 8 Elisabeth Beringer, Rudolf Steiner – Leben, Gedankenwelt, Impul- 4.), majd tényleges bevezetésével (november 1.) s se (Basel: Futurum Verlag – Frankfurt a. M.: Info3 Verlag, 2012) egy uralkodói pátenssel (november 18.) szilárdul 112 pp. meg. Ennek értelmében Horvát–Szlavónországot, 9 Ritka (egyedi) kivétel az AnthroWiki on-line Steiner-életrajza és az ú.n. „Magyar Tengerpartot” (Ungarische Litto- (http://wiki.anthroposophie.net/Rudolf_Steiner) „Komitat Zala, Königreich Ungarn” – ez történelmileg teljesen korrekt. Egy má- rale) Zala vármegye délnyugati részével, a Mura- sik ritka példa, ahol – tévesen – kitérnek e kérdésre: Die Anthro- közzel kiegészítve elkülönítik a Magyar Koronától posophie und ihre Gegner [Az antropozóf a és az ellenzői] GA 255b és külön osztrák koronatartománnyá teszik. 1849. 1 ( 2003) p. 487–488. (jegyzetek): „im Komitat Warasdin [!] (heute december 17-én megszüntetik a magyar várme- Varaždin)” – a Muraköz s így Alsó-Kraljevec 1849. november 18- gyék közigazgatási rendszerét és az egész országot tól lett hivatalosan Varasd megyébe bekebelezve. 1861. január 27- től azonban Zala vármegyéhez csatoltatott vissza. öt katonai kerületre osztják (ezeket 1850 szeptem- 60 60