Page 59 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERR Ô L ték. Ez a tény ő maga által kimondatik: „én Kralje- még nem alkalmazhatta. Az új délszláv birodalom- vecen, Magyarországon […] születtem.” 7 nak, amely közvetlenül az Első Világháború után képződött, 1929. október 3-ig „Szerb–Horvát–Szlo- Az „Osztrák–Magyar Monarchia” (Österreich–Un- garn) [állam]képződmény és megjelölés Rudolf vén Királyság” volt a neve és részben a korábbi Szer- bia és Montenegro osztrák–szláv területeiből, más- Steiner születése idején még nem létezett. Csak a Habsburgok további veszteségei után, nevezetesen felől Horvátországból és Szlavónországból. Utóbbi kettő az Első Világháború végéig Magyarországhoz a königrätzi nagy katonai vereség után, 1867-ben került az Osztrák–Magyar Monarchia berendezke- tartozott. Egyes Horvátországgal határos Muraköz körüli magyar vidékek sorsa az Első Világháború be- dése, fogalma és neve megalkotásra. Ezek azt jut- tatják kifejezésre, hogy két egymástól független or- fejezése után viszonylag sokáig eldöntetlen maradt. Maguk az Antant-hatalmak is hosszú ideig nyitva szág ugyanazon államfő (osztrák császár és magyar király) által kormányoztatnak, közös diplomáciai hagyták a kérdést, hogy ezek a területek Magyaror- szágnál maradjanak-e vagy a délszláv birodalomhoz képviseletük és a saját hadseregük mellett egy kö- 8 zös állami hadseregük is van. Miután Rudolf Stei- csatoltassanak-e, ahogy az végül is történt. ner már hat éves volt, amikor az Osztrák–Magyar Annak módja és mikéntje, ahogy Rudolf Steiner Monarchiát egyáltalán megteremtették, az a gya- ezen új és igazán bonyolult körülmények közepet- korta ismételt állítás, miszerint ő az Osztrák–Ma- te a szülőhelye földrajzi helyzetét megjelölte, egy gyar Monarchiában született volna, szintén téves. utalást látszik tenni arra, hogy szülőföldje fölött Bocsánatos dolog, ha különféle brossúrák és cikkek egymásnak két népszellem nyújtott kezet. A Mura- szerzői se Ausztria, se Magyarország földrajzát nem köz ténylegesen azokhoz a fölöttébb ritka vidékek- ismerik alaposan, az viszont megfoghatatlan, hogy hez tartozott, ahol a népszellemek kölcsönhatása nem tartják magukat azokhoz az adatokhoz, melye- egyes nagy emberekben és a hozzájuk tartozó nép- ket maga Rudolf Steiner adott meg a szülőföldjéről. 9 rétegekben világosan tükröződött. A Muraköz és a vele Északon és Délen határos területek azon hosz- Az Első Világháború után, 1924-ben, Rudolf Steiner szú harcok színterei voltak, melyeket a magyarok a máshogy jelölte meg a szülőhelyét. Azt írta akkori- törökök ellen kellett vívjanak. A 16. században egy ban az Életutam-ban (Mein Lebensgang), hogy a szü- ideig a hős [Nikola Šubić Zrinski/]Zrinyi I. Miklós lőhelye „a magyar–horvát határnál” feküdt. Miért 10 [(ca. 1508–1566) – horvát bán], „Krisztus Bajnoka”, nem határozta meg ezúttal azt az országot, ahová állt egy jelentős poszton e harcokban. Belső életét, a szülőhelye tartozott? Miért nem írta, hogy most tetteit és hősi halálát azonos nevű dédunokája, melyik országhoz tartozik az a hely, ahol született? Zrinyi II. Miklós[/Nikola II. Zrinski] (1620–1664), A „Jugoszlávia” név csak 1929. október 3-án lett a maga is nagy hadvezér [és horvát bán], egyúttal Világba állítva, öt és fél évvel azután, hogy Rudolf nagy tehetségű és jelentőségű költő formálta a Zrí- Steiner szülőhelyéről az említett megjelölést írta az Életutam-ban; a Jugoszlávia nevet tehát akkoriban 7 A ford. megj.: A fent idézett mondat az eredeti német szövegben így áll: „Ich bin in Kraljevec, in Ungarn … geboren.”, ami azonban – ebben a formában – se Rudolf Steiner eddig közreadott levelezés- ében, se könyveiben, se a cikk megjelenésekor vagy azóta megje- lent előadásaiban sehol sem szerepel. 8 Der Grosse Brockhaus. 16. völlig neugearbeitete Aufl age in 12 Bänden. Achter Band: «Mik–Par» (Wiesbaden: F. A. Brockhaus, 16 1955) „Österreich-Ungarn” címszó. 9 Egy örvendetes kivételt képez Friedrich Hiebel cikke: „Rudolf Ste- iners Geburtsort” [Rudolf Steiner szülőhelye], Das Goetheanum, 40. Jhg. Nr. 7 (12. Februar 1961) p. 52–53. 10 Mein Lebensgang. Eine nicht vollendete Autobiographie, mit 9 einem Nachwort hrsg. von Marie Steiner 1925, GA 28 ( 2000) I. Kindheitserlebnisse: p. 8. Magyarul: Életutam. Ford.: Dalmai Zol- gróf Zrinyi II. Miklós (1620–1664). 1 tán (Budapest: Genius, [ 1994]) p. 6. Elias Widemann metszete (1652) 57 57