Page 65 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERR Ô L iránt fogékony valaki – szükségesnek látta helyes- ződik szimbolikusan a jelen kultúrkorszakot kép- bíteni. Vélhetően nem érte el a megfelelő hatást, viselő germán elem Rudolf Steinernek e tájon való ezért 1963-ban újra megjelentetett egy a korábbival megszületésével és másfél éves koráig tartó ottani azonos című közlést a 102. születésnap előtt, immá- felcseperedésével. ron további adatokkal kiegészítve. Hogy a történe- Neudörfl /Lajta-Szentmiklós német lakói akárcsak ti pontosság mind a mai napig nem minden szerző Alsó-Kraljevec horvát lakói szintén a török hábo- sajátja, azt a 150. születésnap kapcsán keletkezett rúk nyomán betelepült népesség, annak az egykori publikációk pár jellegzetes példájával már megmu- magyarországi német (és nem osztrák) nyelvjárás- tattuk. 1968-ban aligha volt más a helyzet, ezért szigetnek a lakói, amelynek legészakibb nyúlványa feltehetjük, hogy dr. Nagy Emilné dr. Göllner Má- a Dunánál Pozsony, legdélibbije pedig a Rába folyó ria – hogy magát ne blamírozza egy harmadik cikk környékén Szentgotthárd vidékén található. Karl megjelentetésével ill. abban a reményben, hogy egy Julius Schröer, Rudolf Steiner tanára és atyai jóba- »német« nevű szerző talán több odaf gyelést kelthet rátja pontosan ezen kulturális sziget nyelvemlékeit – a címet át- és a témát részletesebben kidolgozva, kutatta. Rudolf Steiner 1869–1879 között ebben a tél helyett őszi időpontban, »Martin Eisenhut« név speciális nyelvi közegben nőtt fel: „A nyelvben telje- alatt megjelentett egy, a meglátásait még hangsú- sen abból a német nyelvjárásból nőttem ki, amelyet Al- lyosabban kinyilvánító cikket. Ezt 1973 novembe- só-Ausztria keleti részén beszélnek. Ez volt lényegében ré ben nyomdába küldött és 1974 januárjában meg- az a nyelvjárás is, amely Magyarország Alsó-Ausztriá- jelentetett emlékiratai első kötete számára átvette, val határos vidékein szokványos volt még akkoriban.” 14 némi további adatokkal kiegészítve s a főszövegbe, Amint azt Schröer írja erről a nyelvi/kulturális szi- ill. a megjegyzésekbe szétosztva – »Martin Eisen- getről: „A legnagyobb német nyelvsziget Magyarorszá- hut« és a Das Goetheanum említése nélkül... gon az, amely az osztrák és a stájer határon Pozsony- Kulturális identitás tól (Preßburg [ma: Bratislava]) délre Kismartonon (Eisenstadt), Ruszton (Rust), Sopronon (Oedenburg), A 18. század végétől fennmaradt demográf ai ada- Kőszegen (Güns), Szombathelyen (Steinamanger), tok szerint a Muraköz és ezáltal Alsó-Kraljevec la- Szent gotthárdon (St. Gotthard) át Vasdobráig (Neu- kossága 90% fölötti arányban horvát nemzetiségű haus) terjed ki, a Fertő-tavat (Neusiedlersee) teljesen és horvát anyanyelvű. Történelmi okokból Magyar- körülveszi és még a Fertő-tótól keletre is, a Győr (Raab) ország területéhez tartozott, de a horvátok lakta környékéig terjedő lapályon az egész vidéket kitölti területek között egészében véve is a legtisztább a Duna és a tó között; csak kisebb horvát települések horvát vidék volt a Muraköz Rudolf Steiner szüle- fordulnak elő itt-ott szórványosan, amelyek azonban tése idején, egyúttal e vidékek közt a legsűrűbben horvát nyelvjárásukon kívül legnagyobbrészt németül lakott is. Ez a nagy népsűrűség annak is köszönhe- is beszélnek.” 15 tő, hogy e folyóköz páratlan termékenységgel bírt és bír mind a mai napig, ezért kiterjedéséhez képest Különös dolog, hogy Steiner gyermek- és ifj úko- nagyon sok embert képes eltartani, sűrűn lakják e rának kezdetét és végét a horvát (szláv), a német– kultúrtájat – nagyon találó tehát a Tigris és Eufrá- osztrák (germán) és a magyar elem – különböző tesz folyók közében elterült egykori Mezopotámi- mértékű kölcsönhatásban – övezik. Különös, hogy ával való párhuzamba állítás. Horvátország terüle- mind a német, mind a horvát elem nem csupán ön- tén belül a Muraköz (Međimurje) mind a mai napig magában, hanem egy másik ország közegében, egy szigetet képez: nyelvileg és népzeneileg egyaránt. másik népszellem kisugárzásának a perifériáján él. Egy olyan ritka helye Kelet-Közép-Európának, ahol Olyan helyeken, ahol nem rendelkeznek sokévszá- a jövőbe mutató szláv elem egy nem-indoeurópai, zados helyhez kötöttséggel, régi helyi tradíciókkal. az atlantiszi kor kultúrkorszakainak régmúltjában 14 Mein Lebensgang GA 28 ( 2000) I. Kindheiterlebnisse, p. 30. – 9 gyökeredző, de a jelen legkülönbözőbb hatásait is Életutam ([ 1994]) I. Fejezet. Kraljevec, Mödling, Pottschach, Neu- 1 magába olvasztani, egybeforrasztani képes elem- dörfl (1861–1871), p. 20. (a fentitől eltérő fordítás). mel került több évszázados eleven kölcsönhatásba. 15 Karl Julius Schröer, Német karácsonyi játékok a magyarországi Fő- Ebbe a múltat és jövőt összefonó áramlásba helye- réven [1860], Antropozóf a, 22/4 (2011 Karácsony) p. 15–19.; itt: p. 15. 63 63