Page 60 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA 2012 KARÁCSONY 14 11 nyias [Obsidio Sigetiana] eposszá. Th eodor Körner Ausztriát, mind Magyarországot lerombolták, a [1793–1813], a német költő, aki hősi halálát szin- Zrínyiek [Zrinskiek] tökéletesen felülkerekedtek. tén egy szabadságharcban lelte, 400 [250 – ford.] Ismeretes, hogy Rudolf Steiner a 8. életévétől a 18.- évvel később még úgy tekintett [Zrinski/]Zrinyi I.- ig egy kis „magyar[országi] faluban” lakott Magyar- re, mint egy ideálra és 1812-ben megalkotta a Zriny or szágon, ahogy azt szó szerint az Életutamban [sic!] c. [német nyelvű] szomorújátékát. 12 írja, mivel a mai osztrák „Burgenland” [Őrvidék] 15 Muraközi területek évszázadokon keresztül [való- szintén körülbelül 1000 évig Magyarországhoz tar- jában 1546–1671 között – ford.] a [Zrinski/]Zrinyi tozott, egészen az Első Világháború végéig és ak- család tulajdonát képezték. A családi székhelyük a koriban Neudörfl t Lajta-Szentmiklósnak nevezték. csáktornyai [ma Čakovec] kastély – a [Zrinskiek/] Itt Rudolf Steiner egy magyar[országi] népiskolába Zrinyiek korában egy katonai és kulturális központ járt. Kevés hónappal a halála előtt azt mondta e so- – és a [Zrinski/]Zrinyi erőd Zrínyiújvár vagy Új-Zrí- rok írójának, hogy a magyar nyelvet egyáltalán nem nyivár [Novi Zrin] helyszíne, egy védbástya a törö- felejtette el, és a könyveinek magyar fordításait sze- kök ellen, Kraljevectől nem messze fekszenek. Az mélyesen át kívánja olvasni. Sajnos idáig már nem eredetileg horvát származású Zrínyi család [nevük jutott a dolog. Az népiskolai osztályok elvégzése 13 horvátul: Zrinski – ford.] Magyarországnak nem után a wiener-neustadti [Bécsújhely – Alsó-Auszt- csak nagy patriótákat és hősöket, hanem mártíro- ria] reáliskola diákja lett, de Neudörfl ben [Lajta- kat is adott. Zrinyi Pétert [Petar Zrinski] a barátai- Szentmiklóson] a szülőknél maradt az állandó lak- val együtt a Habsburgok lefejeztették [„Wesselényi– helye. Nádasdy–Frangepán–Zrinyi összeesküvés” 1671], Az a tény egyfelől, hogy Rudolf Steiner az iskolás mert Magyarország [pontosabban: a Magyar Király- korában 10 évet egy határhelyen élt le, ahol 6 évig ság és Horvátország–Szlavónország] – ford.] szabad- naponta kétszer át kellett haladnia az országhatá- ságáért a legvégsőkig síkraszállt. Azokon a nemzeti- ron, ez az egész életét szimbolizálja. Másfelől az a ségi ellentéteken és vitákon, amelyek később mind tény, hogy ő már a földi Világba való belépésekor három országgal került kapcsolatba – hogy osztrák- ként az akkori Magyarországon, a mai Jugoszláviában 11 Német nyelven is megjelent [Martin Eisenhut megj.]. – A ford. 16 megj.: itt nyilván az Obsidio Sigetiana-ról vagy ahogy Kazinczy Fe- [Horvátországban] született – ez jellemző a lényére. renc meghonosította: Szigeti veszedelemről van szó, melyet a 19. sz-i irodalomtudomány említ néha Zrínyiász-ként (erre reagál Fordította és a jegyzeteket kiegészítette: Barna Péter Mik száth Kálmán egyik legismertebb művének címe: Új Zrinyi- ász). Zrinyi II. Miklós eposzának német fordítása: Graf Nikolaus Zrinyi, Der Fall von Sziget – Obsidio Sigetiana. Übersetzt von Árpád Guilleaume, mit einer Einleitung von Árpád Markó (Budapest: Of- f cina, 1944). Angol fordítása: Miklós Zrínyi, Th e Siege of Sziget. 14 Erre a fenyegető veszélyre tűnik utalni Rudolf Steiner azon kije- Translated by László Kőrössy, with an introduction by George lentése, amelyet a szülőhelyére vonatkozólag tett az 1913. február Gömöri (Washington D.C.: Th e Catholic University of America 4-i berlini előadásán, amely szerint a hely „most” (még?) Magyar- Press, 2011) – A 15 énekből álló hősi költeményt 1645–1648 kö- országhoz tartozik: „in Kraljevec, das jetzt zu Ungarn gehört.” Ezt zött alkotta Zrinyi II. Miklós, melyet 1650/51 telén átdolgozott és követően elég hamar [6 év múlva] már nem így állt a dolog. [A ford. néhány önálló költői alkotással együtt az Adriai tengernek Syrena- megj.: 1919. január 9-én Csáktornya/Čakovec főterén a Horvát ia Groff Zrini Miklos c. kötetben jelentetett meg (Béchben [Bécs]: Nemzetgyűlés (Sabor) határozatot hozott, amely elveti a magyar Kosmerovi Máté, 1651), a költemény horvát változatát testvéröcs- hatalmat és kilép a magyar államból, majd csatlakozik a Szerb- cse Zrinyi Péter/Petar Zrinski készítette el, melyet szintén meg- Horvát-Szlovén Királysághoz.] jelentettek nyomtatásban: Adrianszkoga Mora Syrena Obsida Groff 15 A ford. megj.: Mein Lebensgang ( 2000) I.: p. 16.: „einem kleinen 9 Zrinski Petar (Beneczih [Velence]: Zamarij Turrinu, 1660). ungarischen Dorfe”. Életutam ([ 1994]) p. 11.: „egy kis magyar falu” 1 12 A ford. megj.: A Körner-féle Zriny ősbemutatója a bécsi Th eater – a Genius kiadó által megjelentetett magyar fordításban Lajta- an der Wien színpadán volt 1812. december 30-án. Szentmiklós helyett mindenütt tévesen »Újfalu« (!) szerepel, ami 13 A ford. megj.: A Zrinyi család ősi horvát família. A XIV. század azonban nem Neudörfl , hanem az Ebenfurth melletti Neufeld an közepétől kezdték magukat egyik fontos birtokukról, Zrin váráról der Leitha magyar neve. nevezni. A nevet különböző nyelvi környezetben sokféleképpen 16 Itt az eredeti cikkben (1968) értelemszerűen még Jugoszlávia írták: Zrinszki, Serin, Serini, Sdrin – maga a költő II. Miklós gróf áll, amelyből első önálló köztársaságként Horvátország lépett ki magyarul mindig a Zrini alakot használta. A tiszahátiasan hosz- 1991. június 25-én. Ez képezte az egykori Jugoszlávia felbomlá- szú í-s alakot szintén Kazinczy Ferenc honosította meg. sának első aktusát. 58 58