Page 55 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERT Ô L megnyílik és beviláglik egy Isteni Tett. Ez az egyet- egoizmus korával. A Kozmosz kiindulópontja a sze- len tett a Földön, amelyik teljesen érzékfeletti; nem retet; belőle nőtt ki, egészen magától, az egoizmus. csoda tehát, hogy egyáltalán nem hisznek Krisztus A Krisztus-impulzus, a szeretet-impulzus azonban tettében azok, akik nem hisznek az érzékfelettiben. az idők folyamán le fogja győzni az elválasztó erőt, Krisztus tette isteni tett, olyan tett, amit az Istenek ami belekerült a világba, és az ember lassanként ré- saját maguk számára visznek véghez. Ettől kapja a szesévé válhat a szeretet-erőnek. Érezzük, hogyan Golgotai Misztérium a fényét és egyedülálló jelen- árad a szeretet az emberi szívekbe Krisztus monu- tőségét − az emberek pedig meghívást kaptak, hogy mentális szavaiból: „Ahol ketten együtt vannak az tanúi legyenek. Ezért nem találhatunk erről az ese- én nevemben, ott én is köztük vagyok.” Bölcsesség- ményről történelmi bizonyítékot, hiszen az embe- gel párosult szeretet csendül fel a régi rózsakeresz- rek csak a külső történést látták; az Evangéliumokat tes mondásban: IN CHRISTO MORIMUR, „Krisz- érzékfeletti szemlélet alapján írták, ezért könnyen tusban meghalunk”. tagadhatja őket az, akinek nincs érzéke az érzékfe- Jehova a csoportlelkűséget adta az embereknek, letti világ iránt. hogy a vérrokonság révén hassa át őket a szeretet; A Golgotai Misztérium ténye bizonyos szempont- Lucifer révén lettünk személyiségek. Eredetileg ból a szellemi világ legmagasabb tapasztalataihoz össze voltak kapcsolva az emberek, majd szétvá- tartozik. Lucifer tette abban a korban játszódott lasztotta őket a luciferi princípium, ami ez ember le, amikor az ember még résztvevője volt a szelle- önzését és önállóságát fejleszti. Az önzéssel jött a mi világnak; Krisztus tette a materiális élet kellős világba a rossz. Ennek meg kellett történnie, mert közepén megy végbe: ez egy f zikai-szellemi tett. a „jót” nem foghatjuk fel a „rossz” nélkül. Ez adja Lucifer tettét megérthetjük, ha bölcsességgel kutat- meg a lehetőséget arra, hogy az ember az önmagán juk a világot. A Golgotai Misztérium megértéséhez aratott győzelmei révén kifejlessze a szeretetet. Az nem elég a bölcsesség. Miénk lehet a világ minden egoizmusba süllyedt emberiségnek Krisztus hozta bölcsessége, de mégis érthetetlen marad előttünk el az impulzust arra, hogy önmagukat legyőzzék, és Krisztus tette, mert a Golgotai Misztérium megér- azt az erőt, hogy ezáltal legyőzzék a rosszat. Így a téséhez szeretet szükséges. Csak ha szeretet árad a krisztusi tettek által ismét egymáshoz vezetik azo- bölcsességbe, és megfordítva, akkor válik lehetővé kat, akiket az önzés elválasztott. A legmélyebb ér- a Golgotai Misztérium megértése − csak akkor, ha telemben igazak Krisztus szavai, amikor a szeretet az ember, a halál felé közeledve, szeretetet fejleszt tetteiről szólva ezt mondja: „Amit a legkisebbnek ki a bölcsesség mellé. Bölcsességgel párosult szere- tettetek, azt nekem/velem tettétek!” − A szeretetből tetre van szükségünk, amikor átmegyünk a halál fakadó isteni tett visszaáradt a földi világba; lassan- kapuján. Miért van erre szükségünk? A f lozóf a a ként át fogja hatni az emberi fejlődést, és az elhaló bölcsesség szeretete. A régi bölcsesség nem f lozó- f zikai erők ellenére szellemileg újjá fogja éleszteni, f a volt, mivel a régi bölcsesség nem a szeretet által mert nem egoizmusból történt, hanem a szeretet született, hanem kinyilatkoztatás útján. – A Kelet- szelleméből: PER SPIRITUM SANCTUM REVIVIS- nek nincs f lozóf ája, de van bölcsessége. A f lozóf a, CIMUS, „A Szent Szellem által támadunk fel”. mint a bölcsesség szeretete, Krisztussal jött a világ- Az emberiség jövője, azonban másból is fog állni, ba; általa jött létre a szeretet impulzusából fakadó mint szeretetből. A földi ember számára az eléren- bölcsesség. A szeretet impulzusát immár magára a dő cél a szellemi tökéletesedés lesz. Megtalálják en- bölcsességre alkalmazzuk. nek ábrázolását A lélek megpróbáltatása című költői A régi bölcsesség, amit a látó ember kinyilatkoztatás misztérium-művem elején; de aki tisztában lesz a útján kapott, az emberiség ősi imájának magasztos szeretetből fakadó tettek lényegével, az a saját töké- szavaiban található: EX DEO NASCIMUR, „Istenből letesedése iránti törekvésben semmi olyat nem fog születtünk”. Ez régi bölcsesség. Krisztus, aki a szel- látni, amiről azt mondhatná, hogy ez a törekvés ön- lemi világból lépett elő, a bölcsességet összekötötte zetlen. A tökéletesedés által saját lényünket, saját a szeretettel; ez le fogja győzni az egoizmust; ez a személyiségünket akarjuk erősíteni, fejleszteni. Ér- célja. De önállóan, szabadon kell terjednie, lényről tékünket a világ számára azonban a szeretet tettei- lényre; ezért kezdődött a szeretet kora együtt az ben kell látnunk és nem a sajátmagunk tökéletesíté- 53 53