Page 20 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A 2010 MIHÁLY NAP RUDOLF STEINER A szellemtudomány jellege 1 Egy régi kifejezést használunk könyvünk tartal- meg nem szerezhető „ismeretlen”, homályos és tit- má ra, ez a „titkos tudomány” vagy „szellemtudo- kokkal teljes tudás felé hajtja őt. Sok ember nem 2 mány”. Ez a szó elég ahhoz, hogy a mai kor kü lön- azzal akarja lelkének mélyéről fakadó vágyait kielé- böző embereiben a legellentétesebb érzéseket keltse gíteni, ami világosan felismerhető. Meggyőződésük fel. Sokak számára valami taszító van ebben; gúnyt, szerint, azon kívül, ami megismerhető a világban, szánakozó mosolyt, esetleg megvetést vált ki belő- kell, hogy legyen még valami, ami visszahúzódik a lük. Úgy képzelik, hogy annak a gondolkodásmód- megismerés elől. Sajátságos ellentmondással, amit nak, amely a „titkos tudománnyal” jelöli meg magát, ők maguk észre sem vesznek, mindent elutasítanak, csak henye álmodozás, képzelgés lehet az alapja, és ami „ismert”, miközben a legmélyebb megis me rési hogy az ilyen „állítólagos” tudomány mögött tulaj- vágyaikat kívánják kielégíteni, és csakis azt akarják donképpen csak a különféle babonák felújítására érvényesnek elfogadni, amiről igazán nem mondha- irá nyuló törekvés húzódhat meg. Márpedig ezeket tó, hogy természetes kutatással meg lehet ismerni. a babonákat joggal kerüli az, aki tudja, hogy mit ne- Aki a „titkos tudományról” beszél, jól teszi, ha szem vez hetünk „igazi tudománynak” és „igazi megisme- előtt tartja, hogy olyan félreértésekkel áll szemben, rési törekvésnek”. Másokra viszont úgy hat ez a szó, amelyek az olyan fajta „tudomány” védelme zőitől hogy érzik: olyasmit ad nekik, ami semmiféle más származnak, akik nem a tudásra, hanem annak el- úton nem szerezhető meg, és ami felé adottságaik, lenkezőjére törekszenek. mélyről fakadó megismerési vágyuk, vagy a lelkileg Fejtegetéseink ahhoz az olvasóhoz szólnak, aki meg 3 ki ( nomult kíváncsiságuk hajtja őket. E két, egy- tudja őrizni elfogulatlanságát, és nem befolyásolja mással merőben ellentétes vélemény között még az, ha egy szó, különböző körülmények miatt, előíté- igen sok közbülső foka van a „titkos tudomány” elu- leteket hív életre. Könyvünkben nem lesz szó olyan ta sításának vagy elfogadásának, aszerint, hogy az titkos tudásról, amely csak a sors egyes kegyeltjei- egyik vagy másik ember mit ért a „titkos tudomá- nek lenne hozzáférhető. A „ titkos tudomány ról” itt nyon”. – Kétségtelen azonban, hogy számos ember használatos kifejezést azok fogadják el és értik meg, azért érzi varázslatos csengésűnek ezt a szót, mert a akik azt tartják szem előtt, amire Goethe gondolt, „titkos tudománnyal” kielégíteni véli lelkének azt az amikor a világjelenségek „nyilvánva ló titkairól” be- ellenállhatatlan vágyát, amely a természetes úton szélt. Éppen azt tekintjük az érzékfeletti megisme- 1 Ez az írás Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai c. művének első fejezete. Közlésével arra szeretnénk felhívni az olvasók ( gyelmét, hogy Steiner hogyan értelmezte a tudomány, illetve a szellemtudomány fogalmát. A kiemelt fejezet, illetve a teljes mű, amelyet az antropozó( a összefoglalásának is lehet tekinteni, az alábbi magyar és német nyelvű kiadásokban jelent meg: Rudolf Steiner: A szellemtudomány jellege. In Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai. (Fordította: Dr. Szilágyi Jenőné; átdolgozta: Dr. Dalmai Zoltán; a négy előszót fordította: Göröntsér Már- ton.) GENIUS, é. n., Magyar Antropozó( ai Társaság, Budapest, p. 26–41. A fordítás alapjául szolgáló mű: Rudolf Steiner: Charakter der Geheimwissenschaft. In Rudolf Steiner: Die Geheim- wissenschaft im Umriss. Verlag der Rudolf Steiner-Nachlassverwaltung, Dornach/Schweiz, 1962, (27. Ausgabe), S. 33–51., valamint: Rudolf Steiner Gesamtausgabe (GA 13), Dornach, 1988. (Eredeti kiadás: 1910, Leipzig). Az itt közölt fejezet fordítását átdolgozta és a jegyzeteket írta: Mesterházi Zsuzsa, 2010. 2 Rudolf Steiner az idézett könyv címében, és döntően a szövegében is, a „Geheimwissenschaft” („titkos tudomány”, vagy „titkok tudománya”) kifejezést használja, de már ebben a könyvben is megjelenik a „Geisteswissenschaft” („szellemtudomány”) kifejezés, és későbbi írói, illetve előadói munkásságában rendszeresen ez utóbbi kifejezést használja. − A könyv 16-20. kiadásának előszavában pedig azt írja, hogy ez a könyv az antropozó( a körvonalait tar- talmazza egységes egészként (25. oldal). 3 A magyar kiadás bekezdéseinek tagolása nem teljesen egyezik a német kiadáséval. A magyar olvasóra tekintettel itt a magyar kiadás szövegének tagolását követjük. 18 18