Page 19 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A VALLÁS jeződésévé lesz.” (Rudolf Steiner A halál mint az élet A Te létedben. átalakulása, 6. fejezet, Hogyan tevékenykedik az an- Krisztus legyen üdvösséget hozva gyal az asztráltestünkben? GA 182.) A mi lelkünkben, erőt ajándékozva A mi szellemünkben. Steiner a Jézustól Krisztusig (GA 131.) c. művének 9. fejezetében az Úrvacsora jövőbeli átalakulásáról (A szertartásokat sokévi szabad vallás tanítás után ír, s mondataiban a* elé az „eszköztelenség” felé ha- szokták bevezetni, ha egyáltalán. Magyarországon lad, amely az előző idézet szerint az emberiség ma- még nincsen bevezetve.) gasabbra fejlődésével együtt jár. „Az antropozó+ a A szabad vallás egy mindenkire vonatkozó esszen- feladata éppen az, hogy a szellemi világból valami ciális jövő felől építkezik egyre tovább. A jelek azt konkrétat, valami reálisat hozzon. Azt például, hogy mu tatják, hogy világszerte (a sokféle vallási és vi- a meditációnak, koncentrációnak és mindannak a lágnézeti különbségeket részben még fenntartva) a segítségével, amit a magasabb világok megismeré- Waldorf pedagógia univerzális spirituális segítségé- seként tanulunk, az emberek a maguk belső világá- nek a befogadása történik ott, ahol Waldorf iskolák ban éretté váljanak arra, hogy ne csak valamilyen épülnek buddhista, muzulmán, izraeli környezet- absztrakt érzésvilágban éljenek, hanem hogy belső ben. Ezekben az iskolákban hogy állnak a szabad világukat áthassák a szellemi világ elemeivel, s ez- vallással? Mindenképpen oldódik bennük az „egy” által elérjék a kommuniót a szellemi világgal. Ezáltal valláshoz kötöttség. Izraeli Waldorf iskolákban az emberben a gondolatok – a meditatív gondolatok (Hai fa, Harduf, Jeruzsálem) Jézusról szóló történe- – elevenen élnek majd, és a gondolat ugyanaz lesz, te ket, legendákat tanítanak „A világ történetei” el- csak éppen a belső világban, mint az Úrvacsora jel- nevezésű órán. A hardu+ Waldorf iskola alapító ta- képe – a megszentelt kenyér – a külső világban volt. ná ra a stuttgarti iskolában angolt és németet tanító Nézzük meg azt a szertartást, amit Rudolf Steiner a Magda Maier volt, aki többször járt Magyarorszá- szabad vallásban résztvevő tizenkettedik osztályo- gon, és a solymári intézményben is előadott. 1985- sok nak írt. A szertartás, melynek áldozás ünnep ben Kaliforniában a sacramentói Waldorf iskolában a neve, az Úrvacsora ünnepe. A szokott mozdulat hos pitáltam, 4. osztályban, amelyikbe sok indián meg fordul, a kérő ember felől történik a kezdemé- gyerek járt. Együtt tanulmányozták az amerikai nyező adás. A szöveg eszköztelenségről tesz tanúsá- gye rekekkel a különféle teremtés történeteket, a got. Kenyér és bor nincsen jelen. A szertartás szöve- mó zesit is. ge itt a következő: Így engedtessék meg, Hogy szellemi átváltozásban A mi testünk A mi lelkünk hordozója A mi vérünk A mi szellemünk hordozója Az Ő testévé váljon, Az Ő vérévé váljon. Ő mondotta: Vegyétek. Kegyelme engedjen minket szólni: Vedd, Szeretnénk Neked adni Az áldozatot A te áldozatod Fényében Keresve létünket 17 17