Page 21 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A RUDOLF STEINERTÔL rés „titkos” tartalmának, ami a világjelenségekből kenysége önkorlátozásán − hogy t.i. csak a ! zikai je- ti tokban marad, illetve nem nyilatkozik meg, ha lenségekkel foglalkozik – azonban felülemelkedhet, eze ket csak az érzékszervek útján, és az érzékszer- és szemügyre veheti, a sajátos esetben való alkalma- vekhez kötött értelem által kívánjuk megragadni. zástól eltekintve, a tudományos tevékenység jelle- Előfordult, hogy a „titkos tudomány” kifejezést − gét. Ezen az alapon beszélhetünk a világ nem ! zikai ahogyan a szerző ennek a műnek a korábbi kiadása- (a ! zikai érzékszervekkel nem érzékelhető) tartal- iban is használta – azzal az indoklással utasították mának megismeréséről, mint „tudományos” tevé- el, hogy a tudomány senki számára sem lehet tit- kenységről. Ezekkel a világtartalmakkal ugyanúgy kos. Igazuk lenne, ha a „titkos” szót így értelmeztük akarunk foglalkozni az emberi gondolkodás segítsé- volna. Csakhogy nem így van a dolog. Mint ahogy gével, mint ahogy más esetekben a természettudo- a természettudományt sem nevezhetjük olyan érte- mányos világtartalmakkal foglalkoznak. A szellem- 4 lemben „természetes” tudománynak, hogy az min- tudomány a természettudományos kutatási módot denkinek természetes módon sajátja lenne, úgy a és érzületet, amely a maga területén a ! zikai tények „titkos tudományon” sem ért a szerző „titokzatos” összefüggéséhez és folyamatához igazodik, el akar- tudományt, hanem olyat, amelyik a világjelenségek ja oldani ettől a speciális alkalmazástól, de gondol- nem nyilvánvaló, azok rejtett (ilyen értelemben tit- kodását és egyéb sajátosságait meg akarja tartani. kos) részére vonatkozik, és a szokásos megismerési A ! zikailag nem érzékelhetőről ugyanolyan módon móddal nem közelíthető meg. Ez a tudomány tehát akar beszélni, ahogyan a természettudomány be- a „nyilvánvaló titkok” tudománya, de nem lehet ti- szél az érzékelhető dolgokról. Miközben a termé- tok azok számára, akik a megismerést ennek a tudo- szettudomány ezzel a kutatás- és gondolkodásmód- mánynak megfelelő úton keresik. dal megáll a ! zikai dolgoknál, a szellemtudomány a természet területén folytatott lelki munkát a lé- Aki csak azt tekinti tudománynak, ami az érzékszer- lek önnevelése egy bizonyos módjának tekinti, és vek nek és a szolgálatukban álló értelemnek nyilat- eredményeit a nem ! zikai jelenségek területén is kozik meg, annak természetesen nem tudomány az, alkalmazni akarja. Úgy akar eljárni, hogy nem a vi- amit titkos tudományon értünk. Az ilyen embernek lág ! zikai jelenségeiről beszél, hanem a világ nem azonban, ha önmagát meg akarja érteni, el kell is- ! zikai tartalmairól úgy, ahogyan a természetkutató mernie, hogy nem megindokolt belátásból, hanem a ! zikai világ tartalmairól. A természettudományos személyes érzéseiből fakadó kijelentéssel utasítja kutatási módból éppen azt tartja meg, ami a termé- el a „titkos tudományt”. Ahhoz, hogy ezt belássuk, szeti megismerést tudománnyá emeli: a természet- csak arra van szükség, hogy megfontoljuk, hogyan tudományos kutatáshoz szükséges lelki állapotot. keletkezik a tudomány, és mi a jelentősége az em- Ezért nevezheti magát tudománynak. beri életben. A tudomány keletkezését, lényegét te kintve, nem a tárgyáról ismerhetjük fel, amellyel Aki elgondolkodik arról, hogy mi a jelentősége a foglalkozik, hanem az emberi léleknek arról a tevé- természettudománynak az emberi életben, az rájön kenységi módjáról, amely a tudományos törekvés arra, hogy ez nem merül ki abban, hogy a termé- közben megnyilvánul. Az a lényeges, hogy milyen szetről ismereteket szerzünk általa. Ezek a termé- a lélek viselkedése tudományos munkásság köz- szeti ismeretek ugyanis sohasem képesek máshoz ben. Ha valaki megszokta, hogy ezt a tevékenysé- vezetni, mint annak az átéléséhez, hogy amit meg- gi módot csak akkor alkalmazza, amikor ! zikailag ismer, az nem az emberi lélek. Az emberi lélek nem ér zékelhető megnyilatkozásokról van szó, akkor abban él, amit a természetben megismer, hanem könnyen azt hiheti, hogy ez a ! zikai megnyilatko- a megismerés folyamatában. A lélek a természetre zás a lényeges, és nem tartja azt szem előtt, hogy az irányuló tevékenységében éli át sajátmagát. S amit emberi lélek ezúttal csak a ! zikai megnyilatkozások az ember ebben a tevékenységben életteljesen fel- területére alkalmazza sajátos viselkedését. Tevé- dolgoz, az nem csupán annyi, hogy magáról a ter- 4 A továbbiakban a „titkos tudomány” kifejezés helyett a „szellemtudomány” kifejezést fogjuk használni, a magyarra fordított Steiner mű szövegével egyezően, bár az eredeti szövegben még gyakran megjelenik a „titkos tudomány” kifejezés. (Megj.: Mesterházi Zs.) 19 19