Page 17 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A VALLÁS SZÉKELY ANIKÓ „Kinyílik az ajtaja a szép Paradicsomnak, A Kerúb már nem áll ott… Dicsőség néked, A szabad vallás Tisztelet és hála.” Angelus Silesius az antropozó" ából született. Rudolf Steiner élte át A szabad vallásosság az Isten és ember közötti min- ideáját. denkori mélyen bensőséges kapcsolat, melyben nin- Az antropozó" a pedig a világ világosságából szár- csen idegen elem. mazik, s az ő mihályi természete abban nyilatkozik Ápolása megsegíti a gyermek morális-vallásos fejlő- meg, hogy mutatja az utat a nálánál magasabb felé. dését, függetlenül az egyes vallások különbözőségé- Akkor is oda irányít, amikor a magasabbra vezető től vagy hasonlóságától. ösvény rajta vezet keresztül. Ez azt is jelenti, hogy bármelyik tanuló részt vehet Mihály is a nálánál magasabbra mutat. Még a nevét a szabad vallásórákon. Az is, aki felekezeti vallások- is ennek a szándéknak adja: „Ki olyan (mint) Isten?” tatásban részesül, az is, aki nem. Mivel kerüljük az A Keresztelő bizonyság tételében a nálánál Maga- órán a rögzített vallási fogalmakat, előírások tanítá- sát, dogmákat, minden gyerek azzal a vallásosság- sabb felé fordul. „Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” (Ján. 3,30) gal találkozik itt, ami felekezettől függetlenül él a lelke mélyén. A szabad vallásnak nincsen felekezete, nincsen tem- plo ma, nincsen papja, nincsen a " zikai síkon vala- Ez a függetlenség döbbentett meg engem és lenyű- mi féle „helye”, szertartásai eszközök nélkül valók. gözött tanári pályám utolsó tizenhét évében, ami- Mikor erről esik szó, a János evangélista szavai kor a Pesthidegkúti Waldorf Iskolában tanítottam a csen genek: „…eljő az óra, amikor …sem nem ezen a szabad vallás tantárgyat. Ugyanakkor meggyőződ- tem arról, hogy vallásosságra senkit se kell tanítani, hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.” „…az igazi imádók lélekben és igazságban…” (Ján. mert velünk születik. 4,21-23) A szabad vallás eleve háttérbe helyezi a Látható, hogy különbséget kell tennünk a vallás és a köz vetítést, a közvetítőt, önmaga szerepét. vallásosság fogalmak között. Átlátszóságát, az önmagán keresztüli magasabb- Az órák menetében, melyek ápolják a magunkkal ra vezetést úgy hozza létre, hogy ápolja a gyerek- hozottat, az érzés és az akarat megérintése törté- ben a minden emberben meglévő, magával hozott, nik. Különösen az első négy évben van így. vallási erényeknek mondható sajátságokat. Ezek a Egyik esztendőben tanítványaim közül többen, akik már a kisgyermek lelkében is élő hála, csodálkozás, felekezeti oktatásra is jártak, az iskolaév végén hit- áhítat, odaadás, szeretet színei. „Felülről” aláragyo- tanból vizsgáztak a katolikus plébánián. A solymári gó spontaneitásban működnek, s a lét örömét, a jó pap ezekkel a szavakkal fogadta a vizsgázni készülő akarását s ahogy G. Kühlewind oly sokszor említet- gyerekeket és szüleiket: „Ezek waldorfosok, átérzik, te, „az értelemre hangoltság”-ot árasztják a világba. amit hittanból tanultak.” A szabad vallás nem vallás. Új vallásnak sem mond- Az egyik ok, amiért kerüljük a vallási fogalmak taní- ható. Úgy is megközelíthető mibenléte, ha azt mon- tá sát, megszilárdulásuk, rögzítésük lehetőségét az, dom: nem a szokott értelemben vallás. Vallásosság- hogy a felnőtt ember fogalmakkal színezett vallási ról van itt szó, az ember lelki-szellemi adottságáról, élete és annak közlésformái távol esnek a gyermek amely a gyermekkortól az i7 úságon át a felnőtt érzésvilágától. Nem tud azzal mit kezdeni. Megta- korig a saját természete szerinti törődést igényli. nulhatja, ismételheti, s ugyanakkor nem lesz az övé. Olyat, mely a szellem individuális, tudatos keresé- Nem táplálék lelkének, szellemének. Intellektuális- sének útjához vezeti. Bármely felekezethez tartozás sá tenné, összezsugorítaná, megkeményítené a ma- alapja lehet. Ugyanakkor nem kötelez felekezethez gával hozottat. tartozáshoz. „A szabad vallás” elnevezés helyett „sza bad vallásosság” kifejezést használhatnám. 15 15