Page 23 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A A MÛVÉSZETBEN GOETHE KITÁGÍTOTT SZÍNTANA (AVAGY A HOMÁLY DÍCSÉRETE) Döbröntei Zoltán Goethe színtanának a sorsa különösen hányatta- szö ge folytán a Fény elé tolódik. Így keletkeznek a tott. Sem lesöpörni nem lehet a világ színpadáról, sárgás, pirosas színek. sem befogadni nem merik az emberek. A legújabb Minden szín Homályosság. A Sötét homályon ke- időkben Rudolf Steiner nyúlt vissza hozzá, s nem resztül nézett Fény esetében sárgás-pirosas szí- csak magyarázatokkal látta el Goethe színtanát, neket látunk, a világos homályon keresztül nézett hanem egy bizonyos módon tovább is fejlesztette. Sötétség esetében pedig kékes, lilás színeket. Min- A goethei színtan néhány alapvető fogalomra épül. den prizma nélkül megmutatja számunkra ezt az ég Ezek a fogalmak (mint például a Fény, a Sötétség, a kékje, ahol a világos levegő-homályon át nézünk a Homály, illetve a Polaritás, a Fokozás és a Kiegyen- kozmosz Sötétségébe, valamint a naplemente piro- lítődés) alkalmasak arra, hogy általuk a világban sa, ahol a sötét levegő-homályon át nézünk a Nap megismerjük az embert, és az emberben megismer- fényébe. jük a világot. Rudolf Steiner ezt az egészséges alapot Az atmoszféra homályán láthatóvá válnak a színek, kibővítette, a talán legtudománytalanabb fogalom, a „Fény tettei és szenvedései”, de tünékenyek, illé- a Homályosság területén. Nézzük! konyak. Amint a Fény és a Sötétség konstellációja A Fény láthatóvá teszi a színeket, a Sötétség elrejti. megváltozik, megváltoznak a színek is. A levegőnél A Sötétségben benne nyugosznak a színek, a Fény sűrűbb anyagokban viszont a színek tartósabbnak elővarázsolja őket. A Sötétségben a színek lehetősé- bizonyulnak. Azt látjuk, hogy bele vannak rögzítve ge él, a színek csírája. A Fény megvalósítja, megte- az anyagba. Nem csak feltűnnek rajta, hanem be- remti a színeket. A csírákat megtermékenyíti. Fény lefagynak, bele is dermednek. A színes tárgyak, a és Sötétség a színek szülőpárja. teremtett világ dolgai olyan homálynak mutatkoz- nak, amelyek emlékként őrzik a Fény és a Sötétség A Fény nem látható: érzékfölötti. A Sötétség létezik, egy adott konstellációját. Biztosak lehetünk benne, de érzékalatti, mivel elrejt. A színek az érzékek szá- hogy a piros alma a sötét pincében is piros, csak ép- mára megnyilatkozó minőségek. pen szemünk Fény hiányában nem érzékelheti. Vi- Fény és Sötétség keveredéséből, egymásra hatásá- lágos, hogy nem a felkapcsolt villany teszi pirossá az ból színek születnek, de ezeket a színeket csak ak- almát. A tárgyak színében emlékezet van. A törté- kor érzékeljük, ha a tiszta (nem keveredett) Fény, netük fejeződik ki a színben. Ez a festészet számára vagy Sötétség előtt jelennek meg. A keveredett és a különösen fontos kell, hogy legyen. tiszta viszonya által válnak érzékelhetővé. Goethe Ahhoz, hogy a szín rögzülni tudjon az anyagon, ké- kifejezésével tehát azt mondhatjuk, hogy a Homály miai erőre van szükség. Amennyiben egy megfelelő- (a Fénnyel keveredett Sötétség) az, amin a színek en érzékeny szubsztanciát lúgos hatásnak teszünk megjelenhetnek. ki, akkor kékké változik a színe, ha pedig savas ha- A Homály legtisztább formáját nyújtja a víz-, vagy tásnak, akkor pirossá. Meg‰ gyelhető ez például a üvegprizma. A prizma a Fény és Sötét éles határa- vöröskáposzta levén. it széthúzza, homályossá teszi. Az egyik peremen a A savakkal Fényt viszünk kémiai erőkön át a ho- Fényt elsötétíti, a másikon a Sötétet kivilágosítja. mályos anyagba. A savas Fény-erők elsötétülnek az Az egyik oldalon az elhomályosult Fényen át lát- anyag homályán, s ezen a homályon át kell előra- hatunk a Sötétségbe, hiszen a prizma, miközben a gyogniuk. Így áll elő a szép piros szín. Növelve a sa- Fényt legyengíti, a Sötétség fölé húzza. Ekkor áll vas erőket a piros fokozatosan sárgává alakul, majd elő a kék szín. A másik oldalon fordítva, a Sötétség teljesen kivilágosodik – pontosan követve a szín- homályossá derül, kivilágosodik, s a prizma hajlás- kört. Lúgokkal a Sötétség erőit visszük a homályos 21 21