Page 11 - 2010 Mihály-nap

A N T R O P O Z Ó F I A A KÖZÉLETBEN tos gyönyörűséget, nagyszerűséget megvalósítsa, ember legfontosabb jellemzője pedig a feltétlen amely az étertestébe, mint hatalmas, koherens ima- füg gés-érzet. Az Istenhez fűző viszony lényege ez a gináció belekerült. E nélkül többé nem tud élni, e függés-érzet. Azt fejtettem ki ebben az írásomban, nélkül már csak a totális de presszió, életének értel- hogy a mai emberre olyan szuggesztió hat, hogy ez metlensége és céltalansága marad számára. a feltétlen függés-érzet a pénzzel és a pénzhatalom- Wagner és Nietzsche művei nemzedékek alatt meg- mal szemben alakuljon ki. Ez a reális, valóban val- tették ezt az átformálást. A Harmadik Birodalom- lá sos jellegű pénzimádat. A pénz elsődlegessége ban a szeretet, a szabadság és az énfejlődés világa pro pagandaeszközökkel könnyen érvényesíthető helyett egy olyan szigorúan hierarchikus világ képe szug gesztió. Minden a pénzzel függ össze. Mindegy, bontakozott ki, amelyben szabadság nem létezhet, hogy a művészetről vagy az egészségügyről van szó, a szeretet semmirevaló, a gyengék támaszául szol- az első reakció az, hogy van-e vagy nincs rá pénz. gáló érzelgősség, az énfejlődés és az én maga is csu- Ezzel szemben írtam azt, hogy ez hazugság, hiszen pán boldogtalanságba taszító, romlott ábránd. minden, ami fontos, az ingyen van, magát a pénzt is mint „emberi találmány”, ingyen kaptuk. Ha a füg- ANT: Ezek szerint nem szereted Wagnert. gés érzet a realitásnak megfelelően a szellemi világ- ÉÁ: A varázslat valóságos, ezért Wagner zenei zse- gal szemben alakul ki, akkor egymás felé néznek az nialitását nem lehet elvitatni. De bárhogy ragadna is magával zenéjének egyik-másik részlete, zene- em berek, felfedezik a tényleges egymástól-függés testvériséget szülő valóságát, és többé a pénzt csak szerzés-technikai szempontból is tisztán látom a manipuláció eszközeit, amelyek hatásáról a rajon- az értékek csereeszközének tekintik. Így létrejöhet góból gyűlölővé vált Nietzsche azt mondta, hogy a létbiztonság világa. Wagner zenéje „biológiai szükséghelyzetbe” taszítja ANT: Számodra hol lesz a harc vége, amikor csak a az embert. művészetnek lehet élni? ÉÁ: Bizakodó vagyok, még a győzelem előszelét is ANT: A Kitörés című írásban arról írsz, hogy min- érzem. A dolgok most abba az irányba kezdenek den, ami az életben fontos és értékes, ingyen van. menni, ahol élhető életet teremthetünk. De azt, ÉÁ: Minden, ami életerőt és életörömet ad, aminek az élethullámain létezünk, ingyen van. Friedrich hogy mikor mondhatjuk: megmentettük az eső er- Schleiermacher mondta, hogy elvileg feltehető az dő ket, nem tudom. a kérdés, hogy van-e Isten, de azon nem lehet vi- Rengetegféle örömet élek át folyamatosan. Krisztus tat kozni, hogy a vallásos ember létezik. A vallásos közelét minden hajnalban megélem. ÉRDEKTELENSÉG Krisztus a golgotai misztérium által szállt le a földfejlődésbe. Impulzusai, hatásai jelen vannak. Mindenütt. Miért is szállt le a Földre? Hogy azáltal, amit ő a világnak adhat, az evolúció a megfelelő értelemben halad- jon előre, hogy a Föld evolúciója a felvett Krisztus-impulzussal a helyes módon menjen végbe. Ha most, miután a Krisztus-impulzus a világban van, lerombolunk valamit erkölcstelenségünkkel, ha érdekte le nül elmegyünk embertársaink mellett, akkor abból a világból, amelybe beleáradt a Krisztus-impulzus, egy részt kiszakítunk. Tehát közvetlenül a Krisztus-impulzuson rombolunk szét valamit, hiszen az már jelen- való itt! De ha azt adjuk a világnak, ami az erények, a teremtő erények által a világnak immáron adható, fel építünk. Éppen azáltal építünk fel, hogy adunk. Nem hiába mondatott ki újra és újra, hogy bár Krisztust elő ször a Golgotán feszítették keresztre, ő nap mint nap keresztre feszíttetik az emberek cselekedetei által. Mivel a golgotai tett által belefolyt a Krisztus-impulzus a földfejlődésbe, ezáltal mindenkor, midőn valamit er kölcstelenül, szeretettelenül, érdektelenül hajtunk végre, a Földre eljött Krisztus szenvedéseihez és fáj- dal maihoz adunk hozzá. Ezért mondták újra és újra: mindig újra keresztre feszítjük Krisztust, ameddig fenn áll az erkölcstelenség, szeretettelenség és érdektelenség; mivel a Krisztus-impulzus belehatolt a Föld- be, ezért neki okozunk szenvedést. (Rudolf Steiner, 1912. május 30., GA 155 (1960), 121. o., fordíto a: Lendvay Miklós.). 9 9