Page 8 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 8
ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT Vagyis minél többet fáradozunk azon, hogy kifej- együttérzéssel és lelkiismerettel dolgozik, ahol is a lesszük magunkban, amit a születés és halál közti „lelkiismeret” (Gewissen) ilyen összefüggésben a életben józan ítélõképességként megszerezhetünk, megismerõ képességnek (az „ismereteknek”, a „tu- annál inkább Ahrimán ellen dolgozunk.” 10 dásnak”) (Wissen) a moralitással való kapcsolatára utal. Lelkiismeretesnek lenni és lelkiismeretesen Mit jelent mármost mindez az Antropozófiai Tár- cselekedni ilyen értelemben azt jelenti: saját meg- sasággal mint „emberarcú társasággal” kapcsolatos ismerési mércénkhez hûnek maradni. A csodálkozás, kérdésfeltevésünk szempontjából? Úgy vélem, azt je- az együttérzés és a lelkiismeret – Krisztus orcájának lenti, hogy e társaság (vagy közösség) nem vonhatja Rudolf Steiner által hangsúlyozott minõségei – ki magát korunk vitáiból és küzdelmeibõl, az azok- egyúttal három szakaszt jelölnek ki az Antropozófiai hoz szükséges megismerési és ítéletalkotási folya- Társaság fejlõdéstörténetében: az antropozófiai matokból. Azt jelenti, hogy e társaságnak „megkü- munka csodálkozva figyelt felépítését 1902 után, az lönböztetõ képességet”, s ugyanakkor hathatós mo- (együtt)érzõ Közép erõinek aktivizálását a kriszto- rális erõt kell kifejlesztenie, hogy eleget tehessen lógia és az Ötödik evangélium kibontakozásával, 11 rendeltetésének. Nem az a cél tehát, hogy elûzzük nem sokkal az elsõ világháború elõtt, s végül az élet az ellentéterõket és -hatalmakat, hanem hogy meg- különbözõ területein megjelenõ antropozófiai kez- szabadítsuk és megváltsuk õket – célunk nem a gyû- deményezéseket a háború vége után, melyeknek lölet, hanem a részvét kell legyen! Ám ez azt jelenti, alapjául mély lelkiismereti impulzusok szolgáltak. hogy még ott, ahol szellemi vitákat és küzdelmeket kell folytatnunk, ott is a szeretetnek kellene vezérel- Ugyanakkor azt mondhatjuk: az Antropozófiai nie bennünket. Az igazság érdekében fel lehet, sõt Társaságnak magával az Antropozófiával szemben is olykor fel is kell lépnünk valakivel szemben, az illetõ e rácsodálkozásra, együttérzésre és lelkiismeretes- kijelentéseivel szemben – s ezt nem csak az igazsá- ségre van szüksége! Rudolf Steiner többször hang- gért, hanem ezért az emberért is tesszük. Ehhez íté- súlyozta, hogy az Antropozófia mintegy „láthatatlan lõképességre és moralitásra van szükség, sõt ez a emberként”, valós lényként él az antropozófusok legeslegfontosabb, nincs szükség viszont az olyas- közösségében – vagy legalábbis így kellene köztük fajta „toleranciára”, amely könnyen a kötelezettség élnie. Ezt az „Antroposzófia” lényt mint olyat kellene nélküliséghez és a mindent elfogadáshoz vezet, egy érzékelnünk, felismernünk és védelmeznünk – s az mindent megengedõ és mindennek teret adó szem- antropozófusok „a lehetõ legnagyobb felelõsséggel” 12 lélet eluralkodásához, amely irtózik az individuális tartoznak iránta. Elképzeléseink, célkitûzéseink és fellépéstõl és az egyéni erõfeszítéstõl, s közben foly- cselekedeteink helyességének az Antropozófiai Tár- ton a „közösségre” és a „szociális életre” hivatkozik. saság tagjaiként mind-mind ez elõtt a lény elõtt kell Megítélésem szerint nem egy ilyen közösség vagy beigazolódnia – és Rudolf Steiner többször is egyér- szociális élet (illetve álszociális élet vagy álközösség) telmûvé tette, hogy ennek az alapelvnek minden lebegett Rudolf Steiner szeme elõtt a Goetheanum- baráti viszony vagy „klikk” fölött, s egyben minden mal és a Goetheanum-társasággal kapcsolatban [va- szociális tapintat fölött kell állnia a társaságban. Egy gyis az Antropozófiai Társaságot és a Szabad Szel- „emberarcú” Antropozófiai Társaság legelsõsorban lemtudományi Fõiskolát illetõen]. ezzel a lénnyel szemben vállal kötelezettséget – s ez komoly és felelõsségteljes feladat! Az antropozófia De talán azt is mondhatjuk: egy „emberarcú” tár- nem olyan eszmék kincsesbányája, melyek Rudolf saság olyan társaság, amely rácsodálkozással, Steiner ránk hagyott írásaiban és elõadásaiban talál- 10 Rudolf Steiner: Die Offenbarungen des Karma (GA 120). Dor- nach, 1992, 140. o. Magyar kiadás: A karma megnyilvánulásai. Fordította: Hendi Ilma. [Gondolat], Budapest, 1991, 155–156. o. 12 Rudolf Steiner: Die Geschichte und die Bedingungen der anthropo- [az idézetet saját fordításomban közlöm (K. B.)] sophischen Bewegung im Verhältnis zur Anthroposophischen Ge- 11 Vö. Peter Selg: Das Wesen und die Zukunft der Anthroposophi- sellschaft [Az antropozófiai mozgalom története és helyzete az schen Gesellschaft [Az Antropozófiai Társaság lénye és jövõje]. Antropozófiai Társasággal való viszonyában] (GA 258). Dor- Arlesheim, 2013, 48. skk. nach, 1981, 138. o. 6