Page 6 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT közepette álló Krisztust Rudolf Steiner „a legma- alapkõletételekor a Gonosszal való küzdelmet gasabb rendû Emberség képviselõjének vagy meg- helyezte fejtegetései középpontjába („A gonosz erõk testesítõjének” nevezte („Repräsentant des höchsten uralkodnak…”), s így közvetett módon már kezdet- Menschlichen”) – a „Krisztus által áthatott ember- tõl fogva világossá tette, hogy egy „Emberarcú Társa- nek”. Ez elõtt az emberalak elõtt, az Õ orcája elõtt ságnak” a 20. században és az azt követõ idõkben kellene kialakulnia a jövõ Antropozófiai Társaságá- nem pusztán a lelki-szellemi összhangban álló Jó, nak. A Goetheanumban mint a „Szellemtudomány Igaz és Szép ideáljaival kell foglalkoznia, hanem egé- Szabad Fõiskoláján” az egyes embereknek és az egész szen más természetû folyamatok közepette kell közösségnek is az Õ orcájával kellene szembetalál- megtalálnia önmagát. koznia. Itt kellene az Általános Antropozófiai Társa- Rudolf Steiner úgy fogalmazott, hogy a Goethea- ságnak önmagára találnia és kibontakoznia – de num célja lényegében annak megértése: hogyan vi- azoknak a különbözõ hivatással rendelkezõ csopor- szonyul a Krisztus-impulzus az ahrimáni és luciferi toknak is, amelyek az emberi civilizációért végzett impulzusokhoz, vagyis a Gonosz megismerésérõl és munkájuk során s annak elõmozdítása érdekében legyõzésérõl van szó (hogy miként tudunk rajta fe- keresik a találkozást az antropozófia szellemi lülkerekedni), ez jelenti ugyanis a jelenlegi kultúr- központjával. „Az volt a feladatom Dornachban, korszak központi feladatát. Csakis Ahrimán és Luci- hogy a Szellemtudományi Fõiskola épületében fer valódi megértése által lehetséges Krisztus meg- állítsam föl azt a középponti [szobor]csoportot, ismerése – általánosságban és egyénileg is. Az egyes amely »az Emberség képviselõjét« ábrázolja a luciferi ember és a közösség számára is kulcsfontosságú, és az ahrimáni erõk közepette.” 5 hogy az ahrimáni és luciferi erõk szorításában meg- Rudolf Steiner kezdettõl fogva tisztában volt vele, találja a krisztusi Közép útját, a két szélsõség közti hogy az antropozófiáért való síkraszállás – vagy in- egyensúlyt, mégpedig a saját lelkében (annak isko- kább az Emberért való síkraszállás az antropozófia lázási útján) és a külsõ élet minden területén. „Az fényében – a 20. században nem fog egykönnyen embernek az egyik oldalon a luciferi elem, a másik menni, sõt állandó küszködések és harcok során fog oldalon pedig az ahrimáni elem felé kell kibillennie, végbemenni. Az emberért, az emberképért, az ember de annak kifejlesztésével kell mégis helytállnia, amit méltóságáért és értékéért folytatott küzdelmek a Pál apostol úgy nevezett: Nem én, hanem Krisztus 6 technológiai materializmus, az eugenika [a géntech- Énbennem.” Rudolf Steiner annak szükségességérõl nológia, génmanipuláció], a rasszizmus és az euta- beszélt, hogy az emberben kibontakozzék ez a názia [a „kegyes halál”] korában drámai formákat „Krisztus-tudat”, s ezt tekintette a dornachi törek- fognak ölteni, Steiner ezt jó elõre megmondta. Aki vések céljának, melyek éppúgy hozzátartoznak a antropozófusként kész valamilyen módon részt modernséghez, sõt: sajátos választ jelentenek rá. venni ebben a küzdelemben, szilárd meggyõzõdéssel („Az a célunk ezzel az épülettel, amire az emberiség- és egyértelmû álláspontokat képviselve, annak a nek a közeljövõben a leginkább szüksége van, hogy jövõben nehéz úton kell járnia, olyan úton, amely kifüleljük, mire van a legégetõbb szükség a közel- személyes kockázatokkal jár, sõt: amelynek során jövõben az emberiség fejlõdéséhez, s éppen ezért létét is fenyegetõ veszélyeknek van kitéve. Rudolf helyeztük ide ezt az épületet.”) 7 Steiner a Goetheanumot semmiképpen sem csupán a mûvészet egyedülálló templomának szánta, hanem az ellenállás és bátorítás helyének, s a Krisz- tus és az ellenerõk közti említett folyamatot állította annak centrumába. Rudolf Steiner már az épület 6 Rudolf Steiner: Das Geheimnis des Todes. Wesen und Bedeutung Mitteleuropas und die europäischen Volksgeister [A halál titka. Közép-Európa lénye és jelentõsége, s az európai népszellemek] (GA 159). Dornach, 2005, 269. o. 5 Rudolf Steiner: Geisteswissenschaftliche Behandlung sozialer und 7 Rudolf Steiner: Die geistige Vereinigung der Menschheit durch den pädagogischer Fragen [Szociális és pedagógiai kérdések szellem- Christus-Impuls [Az emberiség egyesítése a Krisztus-impulzus tudományos vizsgálata] (GA 192). Dornach, 1991, 171. o. által] (GA 165). Dornach, 2006, 192. o. 4