Page 5 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A TÁRSASÁGBAN EMBERARCÚ TÁRSASÁG AZ „EMBERSÉG KÉPVISELÕJE” MINT AZ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI HELYTÁLLÁS PÉLDAKÉPE Peter Selg Franz Ackermann [a Svájci Antropozófiai Társaság vezetõségi tagjának] kérésére 2013. október 19-én tartottam egy megnyitó elõadást a svájci országos társaság vezetõségi és küldöttgyûlésén, melynek írott szövege már meg- jelent a svájci társaság közleményeinek 2013. decemberi számában. Az egyik új, független dornachi hírlevél hasáb- jain most ismét közreadjuk. Peter Selg 2 Az elõadás címe sokat ígérõ, s kétségkívül egyfajta amelyek korántsem zárultak le. Ám kétségtelen, választ jelent korunk égetõ kérdéseire. Ám nyitott hogy ezek az új kezdeményezések késõn érkeztek, kérdés marad, s tovább kell hogy foglalkoztasson s többnyire túl csekély erõvel rendelkeztek és ren- bennünket: mit is kell konkrétan értenünk „ember- delkeznek ahhoz, hogy az emberkép szertefoszlásá- arcú társaság” alatt, már amennyiben többet és mást val hatékonyan szembe tudjanak szállni. akarunk érteni ez alatt, mint az egymással való szívé- Az antropozófiának – amelyrõl Rudolf Steiner azt lyes és kölcsönösen elnézõ társas érintkezést. mondta, hogy minden egyes felismerésének az len- Mi az ember? S mi az ember „orcája”? Az ember ne az értelme, hogy „emberszeretetet” ébresszen, és az ember emberségének problémája legkésõbb a olyan emberszeretetet, „amely az ember értékére tanít 3 20. század folyamán kérdésessé és veszélyeztetetté bennünket, s érezteti velünk az ember méltóságát” vált. A világtörténelemben eddig soha sem gyilkoltak –, tehát az antropozófiának kitüntetett jelentõsége meg és torzítottak el ilyen tömegesen és ilyen mér- van ezekben a küzdelmekben, és az antropozófiáért tékben embereket, fosztották meg õket emberi mi- tevékenykedõ Antropozófiai Társaságot Rudolf voltuktól, s tették ezt minden szinten és minden for- Steiner bizonyos tekintetben a „legmagasabb rendû 1 mában. A támpontként szolgáló emberkép elvesz- Emberség” alakja elõtt akarta összehívni. Steiner tésével a civilizáció számára sok minden veszendõbe úgy alakította ki a Goetheanumot, hogy az mû- ment, vagy másként fogalmazva: behatolási pontok vészileg és szellemi-spirituális szempontból is az és kapuk nyíltak meg a Gonosz számára. „Ember ez „Emberség képviselõjének” szobrában összponto- 4 egyáltalán?” – tette föl a kérdést Primo Levi suljon („Menschheitsrepräsentant”). Az ellenerõk Auschwitz után… A küszöbönálló vagy már bekövet- kezett pusztítások láttán, azokra „reagálva” a tudo- mányos és társadalmi élet számos területén jelentõs 2 Lásd például Gerhard Danzer: Wer sind wir? Anthropologie im 20. Jahrhundert. Ideen und Theorien für die Formel des Menschen és rendkívül komoly fáradozásokat tettek egy „új [Kik vagyunk? Antropológia a 20. században. Eszmék és elmé- antropológia” kidolgozásáért, olyan fáradozásokat, letek az ember meghatározására]. Heidelberg, 2011. 3 Rudolf Steiner: Anthroposophie, ihre Erkenntniswurzeln und Le- bensfrüchte [Az antropozófia megismerési gyökerei és életbeli gyümölcsei] (GA 78). Dornach, 1986, 150. o. 4 Vö. Peter Selg: Die Gestalt Christi. Rudolf Steiner und die geisti- 1 Eric Hobsbawm: Das Zeitalter der Extreme. Weltgeschichte des ge Intention des zentralen Goetheanum-Kunstwerkes [Krisztus 20. Jahrhunderts [A szélsõségek kora. Világtörténelem a 20. szá- alakja. A Goetheanum középponti mûalkotásának szellemi zadban]. München, 2002. iránymutatása]. Arlesheim, 2008. 3