Page 39 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 39
ANTROPOZÓFIA A MÛVÉSZETBEN CHRISTIAN MORGENSTERN HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA (1914. –2014. MÁRCIUS 31.) Németh Gilda Ez év tavaszán emlékezünk meg Christian Morgen- stern halálának 100. évfordulójáról. Ehhez kapcso- lódva szeretném röviden megemlíteni földi életének CHRISTIAN MORGENSTERN és munkásságának néhány mozzanatát. Christian Morgenstern 1871. május 6-án született Münchenben, neves festõcsaládban. Apja, Carl Ernst HAL ÉJI ÉNEKE Morgenstern a németországi korai realista festészet egyik úttörõje volt, tájképfestõ és a boroszlói festõ- akadémia tanára, nagyapja, Josef Schertel szintén tájképfestõ. Édesanyját korán elvesztette. Borosz- lóban tanult, majd Berlinben dolgozott újságíróként és mûfordítóként (mûfordítói munkássága külön fejezet e mûfaj történetében). Egyre súlyosbodó tüdõbaja miatt végigjárta a híres európai tüdõszana- tóriumokat, Skandináviától kezdve Svájcon át Itáliáig. 1908-ban ismerte meg Margareta Gose- bruch von Liechtensternt, akivel 1910-ben össze- házasodtak. Korai idõszakában Friedrich Nietzsche, utolsó éveiben pedig Rudolf Steiner világszemlélete volt rá meghatározó hatással. Az elsõ világháború elõestéje több szempontból is fordulópontot jelentett az európai mûvészet törté- netében. A mûvészek és irodalmárok új utakat és formákat kerestek, hogy kifejezhessék mondandó- jukat egy elidegenedett világban. Így fedezte fel újra Apollinaire a képvers mûfaját, melynek gyökerei egé- szen az ókori Görögországig, a hellenisztikus hagyo- mányokig nyúlnak vissza. Morgensternt az erede- tileg saját és barátai szórakoztatására írott abszurd groteszkjei tették világhírûvé, talán leghíresebb mû- ve az Akasztófa-dalok (1905). Verseit nagy forma- kultúra és érzékeny zeneiség, a magány és a szenve- dés kifejezõdése, rendkívüli nyelvi fantázia és hu- mor, továbbá a kispolgári lét könyörtelen kritikája jellemezte. Szabó Lõrinc fordítása 1905-ös kötetében jelent meg a nagy feltûnést keltõ Hal éji éneke címû képverse. Van, aki a hal némasága folytán csak szellemeskedésnek tartja ezt a verset, 37
