Page 10 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL felépítésében és mûködésében megjelenik és tör- Ez a pontos tisztánlátás egyik oldala, az emberi örök- Az életben amúgy ki nem nyílt lelki szemünkkel ténik! Nem a méret a fontos. Az ember kis világ a kévaló, az emberi lelki élet nagy rejtélyének egyik látjuk, hogy valaki például gyermekkorát éli, majd nagy világhoz képest. Már Schiller is megmondta: oldala, és ezáltal egyáltalán a pszichológia legna- felnövekedvén eljut életének egyik sorsszerû esemé- „A fenségesség, barátom, nem a térben lakik.” – A leg- gyobb kérdésének egyik oldala. A másik oldal akkor nyéhez: találkozik egy másik emberrel; lelkük úgy magasabb rendû fenségességre gondolt. Ez a legma- tárul fel, ha végezzük azt a többi gyakorlatot, amelye- kapcsolódik össze, hogy e lelki kötelékkel sorsukat is gasabb rendû fenségesség csak akkor élhetõ át, ha ket tegnap akarati gyakorlatoknak neveztem, ame- egymáshoz kötik, és onnantól kezdve együtt járják magában az emberi szervezetben élik át. lyekkel úgy vesszük kezünkbe akaratunkat, hogy tovább életútjukat – ahogy mondtam, csak egyetlen megtanuljuk testetlenül, a testtõl függetlenül ke- eseményt akarok kiragadni. Mindennapi tudatunk- Az ember mindennapi tudata a születés és a halál zelni. Elmondtam, hogy ezek a gyakorlatok arra ve- ban rá vagyunk utalva arra, hogy azt, ami életünkben között nem kutató, fürkészõ tudat. Abban a létben zetnek, hogy felül kell kerekedni az lelken belüli történik, véletlenek összességének tekintsük, és töb- azonban, amelyben azelõtt vagyunk, hogy egyesül- fájdalmon és bánaton, hogy ezt a lelket a szó nem bé-kevésbé véletlennek tartsuk azt, ami elvezetett nénk testi létünkkel, a szellemi-lelki létben, a szelle- igazi értelmében véve „érzékszervvé”, a szó igazi bennünket ehhez a sorsszerû eseményhez, a másik mi-lelki környezetben épp fordított a helyzet. értelmében véve a szellemi látás szervévé tegyük, emberrel való találkozáshoz. Csak néhány ember, Amilyen sötét itt az ember belsõ világa és amilyen hogy ne csak láthassuk a szellemit, hanem valódi- mint Goethe barátja, Knebel tesz szert tulajdon- világos és hangokkal teli a kozmosz külsõ világa, ságát is megláthassuk. És azután, hogy megtanulunk képpen csak koránál fogva belsõ életbölcsességre. olyan sötét a külsõ kozmikus világ a földi meg- nemcsak gondolatunkkal, hanem magával az akara- Egyszer azt mondta barátjának, Goethének: ha az testesülésünk elõtti, tisztán szellemi-lelki életben; tunkkal is, azaz teljes emberi lényiségünkkel így, ember öregkorában visszatekint életének nagy lépé- ezzel szemben az ember belsõ világa a mi világunk. testünkön kívül tapasztalni, megjelenik lelki seire, talál bennük valamit, ami tervszerûen elrende- Látjuk az ember belsõ világát! És ez valóban nem látásunk elõtt a halál, mégpedig úgy, hogy akkor zettnek tûnik, ami csírájában már kezdettõl fogva tûnik kevésbé nagyszerûnek és hatalmasnak, mint tudni fogjuk, milyen a test nélküli tapasztalás, elültetettnek tûnik és a további események úgy ala- amilyen nagyszerûnek és hatalmasnak a kozmosz milyen ez a gondolkodásban, milyen az akaratban, és kulnak, hogy akár valami belsõ szükségszerûség, tûnik, amikor földi létünk alatt fizikai szemünkkel Ma csak utalhattam arra, hogy nem valamiféle fan- milyen a kettõ között lévõ érzésben. Megtanulunk elvezetik ahhoz, ami azután sorsszerû eseménynek látjuk. „Külvilág”-ként beletalálunk abba, ami em- tasztaság, hanem egészen pontos út vezet el az élet képszerûen, test nélkül élni. Ez arról ad képet, ho- tûnik. Nyitott lelki szemmel azonban olyan emberi beri belsõnk, szellemi-lelki emberi belsõnk ilyen átfogó szemléléséhez, amely a fejlett lélek- gyan megyünk át a halál kapuján, hogyan tudjuk a életet látunk, amely úgy aránylik a zárt lelki szemmel törvényszerûsége, és felkészülünk arra, hogy szelle- látható élethez, mint a színes világ a vak ember által tanon keresztül behatol az emberi természet örökké- valóságban is nélkülözni testünket, és a halál kapu- mi-lelki szinten testi mûködésünk belsõ alakítójává csupán tapintással érzékelhetõ világhoz. valójába. Majd errõl a talajról, amely néhány ember ján áthaladva hogyan jutunk el újra abban a szellemi- váljunk, hogy annak alakítójává váljunk, ami a szüle- számára még talán elvontnak tûnik, kisarjad valami, lelki szférába, amelybõl alászálltunk ebbe a testi- Látjuk, hogyan alakulnak ki a gyermek elsõ lépései a tés és halál között vagyunk. Hogy mi leszünk szüle- ami most bizonyossággá válik, valami, ami a jelenlegi ségbe. Ami örökkévalóként, halhatatlanként ben- gyermeki lelki életbõl, a rokonszenv és ellenszenv tésünk és halálunk között, az mint nyílt világ, ki van és számunkra mint modern emberek számára meg- nünk él, az nem csupán filozófiai bizonyossággá, váltakozásából, és azután az emberi lény legbensõbb terítve elõttünk, mielõtt alászállunk ebbe a fizikai felelõ megismerésbõl fakad, és ami az igazi belsõ jám- hanem közvetlenül láthatóvá válik. Az akarat iskolá- részébõl kiserkenve, legbensõbb vágyaitól hajtva földi létbe. borság, az igazi belsõ vallásos élet megismerési alap- zásával az örökkévalóság másik oldala, a halhatat- hogyan vezeti el az ember saját magát ahhoz a sors- Tisztelt jelenlévõk! Ez nem spekuláció. Ez közvetlen lanság is ugyanúgy láthatóvá válik a lelki látás szá- szerû eseményhez. Ez az élet józan megfigyelése. Ha ja lehet. látás, pontos tisztánlátás. Ez olyan valami, ami e mára, ahogyan a megszületetlenség a gondolkodás viszont így nézzük az életet, akkor olyannak látjuk, Aki egyszer már betekintett abba – és itt szó szerint pontos tisztánlátás alapján valamelyest belevezet iskolázása számára. mint mondjuk egy aggastyán életét: nem fogjuk azt értem, hogy „betekintett” –, aki egyszer már látta, minket abba, amit úgy nevezhetünk, hogy az emberi mondani, hogy az aggastyán élete „önmagáért és hogyan küzdi ki magát a lélek a testbõl, hogy belép- És ekkor, amikor a lélek így szellemi szervvé válik, örökkévaló összefüggése a születés és halál közötti önmagán való dolog”; a logika segítségével az aggas- jen a szellemi-lelki birodalomba, az a szociális éle- ekkor tényleg valami olyan következik be, mintha élettel – az emberi örökkévaló, amely a születés és tyán életét vissza tudjuk vezetni a gyermeki életre; tünkre is máshogyan tekint. Felfogásában megerõ- egy alacsonyabb régióban egy vakon született ember halál között rejtve marad elõttünk, és amely csak saját tulajdonságai alapján kell visszavezetnünk az södve látja, hogyan szövõdik barátság, szerelmi egy mûtétnek köszönhetõen látni kezdene. A vakon akkor ragyog fel, amikor még testet nem öltött életét a gyermeki életre. Amit az aggastyán életével a viszony emberek között, hogyan alakulnak más szo- született ember eddig ahhoz volt szokva, hogy csak állapotunkban láthatjuk. Ezzel az emberi örökké- puszta logika tesz, azt teszi a pontos tisztánlátás, a ciális összefüggések; látja, hogyan talál lélek és lélek tapintással érzékelje azt, ami a látó számára a színek valóság egy része fel van tárva. Az emberi örökkéva- látás az emberi élettel: ha valóban úgy látjuk az éle- a családból vagy más közösségbõl kiindulva egy- világa. A mûtétet követõen egészen új dolgokat lát. lóságnak erre a részére az újabb nyelvekben még tet, ahogyan az a legbensõbb lelki vágyakból kiin- másra; meglátja, hogyan közvetíti a testi együttlét a Ugyanaz a világ, amelyben eddig élt, most egy másik szavunk sincs. Joggal beszélünk halhatatlanságról; dulva fejlõdik, akkor ilyen látással kell visszafelé lelki közösséget, a lelki egymásba beleérzést, az világ lesz. Így lesz ugyanaz a környezet is más annak, de megszületetlenségrõl is beszélnünk kell. Ez követnünk ezt is. És így eljutunk a korábbi földi egymásba beleélést; most már tudja, hogy ahogyan a akinek lelki szeme az elõbb elmondott módon fel- ugyanis közvetlen megismerésként tárul fel elõt- életekhez, amelyekben elõkészült az, ami a jelenben lélekrõl leválik a test, úgy válik le a földi testiség, úgy nyílik. És ma csak egy szempontból szeretném ki- tünk. lelki vágyként kialakul, ami azután tetteinket vezeti válnak le a földi események a barátságról, szerelmi emelni, hogy mennyiben lesz más. és így tovább. kapcsolatokról, és látja, hogy mindaz, ami ember és 8 9