Page 5 - Antropozofia_2013.09_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA 2013. MIHÁLY-NAP ANTROPOZÓFIA RUDOLF STEINERTÕL AZ ÖTÖDIK EVANGÉLIUM „A MEGISMERÉS EVANGÉLIUMA” Beszélgetés Szergej O. Prokofjevvel 1 2013 õszén lesz száz éve (3×33 esztendeje) annak, hogy Rudolf Steiner 1913 októberében, az elsõ Goetheanum / 3 alapkõletétele utáni napokban, Oslóban (az akkori Krisztiániában) elkezdte az Ötödik evangéliumról, illetve az Ötödik evangéliumból tartott elõadásait. E centenáriumhoz kapcsolódva közöljük az alábbi beszélgetést. (a ford.) Rudolf Steinernek az Ötödik evangéliummal kapcsolatos szellemtudományos kutatási eredményei állnak az ant- ropozófiai krisztológia középpontjában. A Goetheanum 2009-es húsvéti konferenciáját az Ötödik evangélium spiri- tuális dimenzióinak és jelentõségének szentelték. A Das Goetheanum egyik munkatársa, Ursula Remund Fink ennek kapcsán beszélgetett az ülésszak felelõsével, Szergej O. Prokofjevvel. Miért ezt választották az idei húsvéti konferencia témá- Az Ötödik evangéliumnak ma mely vonatkozásai külö- lesz lehetõség. Bizony van is néhány olyan antropo- a Krisztus-lényt a saját lelkébe befogadja. Hiszen az jául? nösen idõszerûek? zófus, aki az Ötödik evangélium egyes területein antropozófiánakisezafõfeladata. A krisztológia nem csupán az antropozófia közép- Az Ötödik evangéliumban a Krisztus-misztérium tovább folytatta Rudolf Steiner kutatásait, s ennek Hogy Rudolf Steiner miért tartotta korunkban nél- pontját képezi, hanem elválaszthatatlan kapcsolat- szoros kapcsolatba kerül a Jézus-misztériummal. során önálló és új eredményekre jutott. Erre példa- külözhetetlennek az Ötödik evangélium területérõl ban is áll vele. Rudolf Steiner ezért is nevezi az antro- Ez utóbbinak különös aktualitása van, mivel az arra a ként Emil Bock Jézus gyermek- és ifjúkora címû köny- származó közléseket, annak legfõbb oka Krisztus pozófiát „az új kereszténységnek”, amely egy újfajta fejlõdési fokra vezetõ út õsképét mutatja meg, ahol vét említhetjük. éteri újraeljövetelében keresendõ. (Ezzel a kérdéssel megismerést ad a tudati lélek embere számára, s ez- az ember képes lesz arra, hogy Krisztust a saját lé- kapcsolatban Peter Selg Rudolf Steiner és az Ötödik ÚT A KRISZTUS-LÉNY BEFOGADÁSÁHOZ által kívánja lehetõvé tenni a Krisztushoz való tuda- nyébe befogadja. Ez jelenti ugyanakkor az emberiség evangélium címû könyvére szeretném felhívni a fi- tosviszonyát. legfontosabb jelenlegi és jövõbeni feladatát. A ke- gyelmet.) Mi a jelentõsége az Ötödik evangéliumnak az antropo- reszténységben korábban elsõsorban Krisztus útján Miért éppen húsvétkor tûzték napirendre az Ötödik evan- vagy a kegyelem útján volt a hangsúly. Ez persze to- zófia szempontjából? Miért hívják Ötödik evangéliumnak? géliumot? vábbra is érvényben marad. Korunk emberének Az elsõ Goetheanum alapkõletételénél Rudolf Stei- ner „a megismerés evangéliumának” nevezte az Ötö- Elõször is azért ötödik, mert ugyanabból a forrásból A kereszténység középpontjában nem egy új tan, ha- azonban fel kell tennie a kérdést: mit tehetek a ma- merítették, mint a másik négy evangéliumot, neve- nem az Istennek a Földön véghezvitt szabad tette: gam erejébõl azért, hogy részesüljek ebben a kegye- dik evangéliumot. Ahhoz, hogy szabadságát és mél- zetesen az Akasha-krónikából. (Rudolf Steiner min- a Golgotai Misztérium áll. Ezáltal jött létre Krisztus lemben? S ezzel a kérdéssel már a Jézus-misztéri- tóságát is megõrizze, korunk emberének mindig dig is hangsúlyozta, hogy a négy evangélium sem va- feltámadási teste, amely egy új kozmosz, s így az umhoz érünk, amely lehetõvé teszi számunkra, hogy a megismeréssel kell kezdenie. A kereszténységgel lamiféle külsõ, történelmi beszámoló abban az érte- egész emberiség- és földfejlõdés jövõjének csíráit új módon, szabadon és tudatosan kerüljünk kapcso- kapcsolatban ez azt jelenti, hogy annak igazságait lemben, ahogyan manapság a történelmi könyveket magában hordozza. A kereszténység összes többi ele- latba a Krisztus-lénnyel. tisztán szellemi úton is mindig újra megtalálhatjuk, írják.) Másrészt Rudolf Steiner az Ötödik evangéli- még akkor is, hogyha minden írásos bizonyítéka me csak ennek fényében kap értelmet. umról szóló elõadásait ugyanabból a szellembõl fa- Léteznek napjainkban új, a korábbiakat kiegészítõ fel- elvész. Hiszen a kereszténység igazságai örök érvé- Ha a Golgotai Misztérium nem történt volna meg, nyûek. Rudolf Steiner is ezen az úton járt, s napjaink- kadóan tartotta, amelybõl annak idején a másik négy ismerések az Ötödik evangéliummal kapcsolatban? akkor az Õskarácsonykor bekövetkezett születésnek ban mi is járhatunk rajta, még hogyha ennek az út- evangélium is keletkezett. Ezért tekinthetjük az sem lett volna értelme. Így az egész krisztológia Arra a szintre, ahol Rudolf Steiner volt képes ki- Ötödik evangéliumot a másik négy közvetlen szelle- nak csupán a kezdetén is tartunk. Rudolf Steiner elsõdlegesen a húsvéti eseményhez kötõdik, éppúgy, kutatni az Ötödik evangélium lényét az Akasha-kró- mi folytatásának. ezért beszél más helyütt az Ötödik evangéliumról mint az Ötödik evangélium tartalmai és ennek azon nikában, oda ma egyetlen antropozófus sem képes úgy, mint az „antropozófiai evangéliumról”. Ez akkor Mivel Rudolf Steiner az evangéliumokról szóló cik- részei, amelyekben például Jézus ifjúkori éveirõl van eljutni. Ez a kutatás ugyanis magának Rudolf Stei- válik érthetõvé a számunkra, ha meggondoljuk, hogy lusaiban elõbb fényt derített a négy evangélium ezo- szó. Hiszen Rudolf Steiner ezeket az eseményeket is nernek volt a saját feladata. Ám ezzel semmiképpen az Ötödik evangéliumban is arról az útról van szó, terikus mélységeire, így néhány dolgot immár abból a húsvéti történések fényében kutatta ki. sem azt akarjuk mondani, hogy erre a jövõben sem amelynek során az ember képessé válik arra, hogy is közzétehetett, amit azok ugyan nem tartalmaz- 2 3