Page 59 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia 2013 Húsvét RUDOLF STEINER Antropozóf a és pszichológia Bécs, 1922. június 2. (GA 83, 2. előadás) TISZTELT JELENLÉVŐK! Úgy is mondhatnánk, hogy ezek az élmények talán Ha az élet létkérdései magát az emberi lelket érin- kevés emberre fogják ráerőltetni magukat annyira, tik, akkor nemcsak nagy életkérdéssé válnak, ha- hogy az emberek tudatos vagy akár elméleti lelki nem intim értelemben véve magává az életté. Az kérdésekké tegyék magukban őket. De egyáltalán emberi létben boldogsággá és bánattá válnak. És nem is ez a fontos. Az a fontos, hogy az ilyen nem csupán átmeneti boldogsággá vagy bánattá, élmények éppen a lélek tudatalatti vagy tudattalan hanem olyan boldogsággá és bánattá, amelyet az régióit ragadják meg, ezekbe fészkelik be magukat, embernek bizonyos időn keresztül hordoznia kell az és a tudatba csak mint általános lelki hangulat vagy életén át, és ezáltal a boldogság- vagy bánatélmény depresszió áramlanak fel, olyan dologként, amitől által életrevalóvá vagy nem életrevalóvá válik. bátrak és erőteljesek leszünk az életben, vagy Az ember tehát úgy áll szemben saját lelkével, hogy olyan dologként, amitől levertek leszünk, és amitől az e lélekkel és annak szellemi lényével kapcsolatos semmilyen helyzetben nem vagyunk képesek meg- legfontosabb létkérdések alapjában véve nem tá- találni helyünket az életben, vagy ezt az életet sem rulnak fel, mert valahogy kétségbe vonhatná saját tudjuk megragadni a számunkra megfelelő módon. lényének szellemi–lelki jellegét. A lelkének világsor- Mint mondtam, ezek közül az élmények közül ket- sára vonatkozó kérdés a lét nagy, súlyos rejtélyévé tőt szeretnék kiemelni. válik, éppen azért, mert valamilyen módon biztos Az egyik minden este, elalváskor megjelenik az saját szellemi és lelki lényiségében, mert ebben a ember lelki szeme előtt, amikor mindaz, ami föl-le szellemi és lelki lényiségben kell látnia saját tulaj- hullámzik az éber nappali életben, és átszövi a lel- donképpeni emberi jelentőségét és emberi méltósá- ki élményeket, mintha kitörölnék, lesüllyed a tu- gát. Az pedig még a legkeményebb materialistának dattalanba. Ekkor, amikor az ember rátekint erre sem jut eszébe, hogy tagadja az emberben lévő szel- az élményre, vagy ahogyan az a legtöbb emberrel lemit. El fogja ismerni a szellemit mint olyant, csak történik, amikor ennek az élménynek a tudatta- a f zikai, anyagi folyamatok egyfajta eredményének lan érzései hatnak a lelkében, valami olyasmi keríti fogja tekinteni. Az viszont, aki ilyen elmélet nél- hatalmába, mint ennek a lelki életnek a világ külső kül, egyszerűen lelkének legmélyebb érzéseiből és folyásával szemben érzéketlen önkívületi állapota, igényeiből eredően e lelki önvaló sorsára kérdez rá, ájultság. És éppen azért, mert az ember a lelki élet- az életben számtalan olyan jelenséggel és tapaszta- ben látja saját maga legértékesebb és legméltóbb ré- lattal fogja szembetalálni magát, amelyek épp azért szét, mert nem tagadhatja le, hogy valójában szel- válnak számára rejtélyes kérdésekké, mert teljes lemi–lelki lény, belülről ostromolja az, amit a lelki mértékben tudatában van a lelki–szellemi életnek, élet ájultságának érez, és fel kell tennie magában a és mert épp emiatt kell feltennie a kérdést: ez a lel- kérdést: amikor az ember átlépi a halál kapuját, az ki–szellemi minőség a f zikai létből felszálló, majd általános természeti történések ugyanúgy átveszik a természeti tények általános világába visszatérő, a lelki élményeket, mint ahogy elalváskor is minden átmeneti sóhaj csupán, vagy összefügg egy olyan egyes alkalommal átveszik? Azt mondanám, hogy szellemi–lelki világgal, amelyen belül örök jelentő- az egyik élmény a lelki élet ájultsága. sége van? A másik élmény az elsőnek bizonyos módon poláris Az embert elérő és számára a lélek rejtélyes kérdése- ellentéte. Többé-kevésbé határozottan vagy határo- it szellemileg megmutató, sok lelki élményből csak zatlanul, tudatosan vagy tudattalanul megérezzük, kettőt szeretnék kiragadni. amikor ébredéskor, talán egy fantasztikusan kaoti- kus, a valósággal nem egyező álomvilágon áthalad- 58 58