Page 56 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia a politikában Amikor azt a bizonyos 4. §-t a Társaság közgyűlésén mas tagozódás ügyét többszörösen is politikai pár- felolvasták azon tagoknak, akik több egymást kö- tokba vitték be, ami a kezdetektől fogva ezen bará- vető napon keresztül összegyűltek a Goetheanum taink hibája volt.” 5 asztalosműhelyében, és amikor az ezt követő talál- Ha az ember f gyelmesen tanulmányozza ezeket a kozók során erről beszéltek, egyszer felszólalásra sorokat, akkor egyértelművé válik, miről is van szó: jelentkezik Harry Collison, egy vezető tag Nagy- a pártpolitikáról! Ez a felosztás pedig arra hívhatja Britanniából, és azt mondja: „Mint egy idős tagnak, fel a f gyelmünket, hogy ennek a területnek, amivel bocsássák meg nekem ezt a néhány megjegyzést most foglalkozunk, két szintje van, és ez a kettős- az alapszabállyal kapcsolatban. Most a 4. parag- ség Rudolf Steiner következő szavaiból egyértel- 6 rafusnál vagyunk, és én úgy gondolom, hogy nem művé válik. A Nemzetgazdasági kurzus harmadik állhat szándékunkban ezeket kijavítani. Steiner úr szemináriumi beszélgetésén Steiner karakterizál- igen sok gondossággal állította össze őket, és igen ja a politika fogalmát, amennyiben megfordítja a részletesek. Mégis úgy érzem, hogy egy pont körül neves porosz tábornok és katonai teoretikus, Carl lenne értelme a vitának, mégpedig éppen ennek a von Clausewitz (1780−1831) szavait: „A háború pontnak a jelentéséről és horderejéről.” 3 a politika folytatása, csak más eszközökkel”, és Ahogyan a jegyzőkönyvekben olvashatjuk, ezt a azt mondja: „Nem mondhatjuk, hogy a háború a hozzászólást hosszan tartó tetszésnyilvánító taps politika folytatása, csak más eszközökkel, mert a fogadta. Mégis, Rudolf Steiner többszöri kérdése el- politika a szellemibe tovább vitt modern háború. lenére sem jött több hozzászólás ehhez a ponthoz a Mert ez a háború azon alapszik, hogy a másikat fél- jelenlévők soraiból, és a következő pontokhoz sem. revezetjük, olyan helyzeteket hozunk létre, melyek Rudolf Steiner ezt a hallgatást Collison intervenci- becsapják őt. Mindennek, ami a háborúban törté- ójával hozta kapcsolatba: „Úgy tűnik a számomra, nik, minden lehetséges dolognak, ami nem nyílt tá- hogy Mr. Collison szavainak jelentős tompító hatá- madás, a másik fél becsapása az alapja. […] Ezt viszi sa volt! […] Mr. Collison egy igazi mágus!” 4 át a politika a szellemibe.” Nem lenne különösebb jelentősége annak, hogy a Rudolf Steiner aztán így folytatja: Collison által minden bizonnyal nem akart „tom- „Amikor az ember a politikáról beszél, azt kellene pító hatás” éppen a politika témájánál került be a mondani: arra kellene törekedni, hogy a politika játékba, ha az elmúlt években az Antropozóf ai Tár- éppen a politika által legyen leküzdve. Alapjaiban saság köreiből nagyszámú politikai kezdeménye- véve és valójában csak akkor lesz valódi politikánk, zés kelt volna életre. De sajnos ez nem így történt! ha mindaz, ami a politika területén lejátszódik, jogi Ezért aztán ez a Karácsonyi Gyűlésen történt ese- keretek között fog megtörténni. Ekkor pedig egy mény elgondolkoztató. jogállamunk lesz.” (Kiemelés a szerzőtől) 7 3. Arra, hogy hogyan is kell ezt a politika fogalmat 4. A mindenki által ismert politikához, amivel az az alapszabály viszonylatában értelmezni, igen jó ember nem szeretne kapcsolatba kerülni, Rudolf orientációt adnak Rudolf Steinernek a Karácso- Steiner egy „valódi politika” perspektíváját is hoz- nyi Gyűlés nyitóbeszédében elmondott szavai: „»A záfűzi. Az embernek nem szabad egyszerűen állva Társaság elvet minden szektás törekvést. A politikát maradnia amellett, ami a leírt módon a politikában nem tekinti a feladatai közé tartozónak.« Erre a történik, hanem a fogalmat mozgásba kell hoznia: mondatra azon félreértések miatt van szükségünk, „az embernek mozgékony fogalmakra van szüksége. ami számos tagunk helytelen viselkedéséből ke- Ezt azonban ma az emberek nem akarják, ők csak let kezett, még a hármas tagozódás idején. Ezek miatt az antropozóf a ugyanis sokszorosan olyan 5 GA 260, 50. oldal. megítélésre került, mintha a világban bele akarna 6 Lásd még ehhez Wilfried Heidt: „Das Doppelgesicht des Poli- keveredni a politika ügyeibe – amit soha nem tett, tik-Begriff es bei Rudolf Steiner oder: Was ist ’wirkliche Politik’?” és soha nem is akar – azáltal, hogy barátaink a hár- Flensburger Hefte, Nr. 24, Frühjahr 1989. – Ebben a dolgozatom- ban ennek az írásnak egyes aspektusaira még vissza fogok nyúlni. 3 GA 260, 139. oldal. 7 Rudolf Steiner, Harmadik megbeszélés, 1922. augusztus 2., GA 4 GA 260, 146. és 147. oldal. 341, 41. oldal. 55 55