Page 62 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia vallás A JÓ ÉS A GONOSZ TUDÁSÁNAK FÁJA Székely István A Teremtéstörténetben egy ismétlődő kijelentés ol- világosságot a világosság által. Isten ebben a vilá- 2 vasható: „És látá Isten, hogy jó.” Szó szerint ebben gosságban marad, nem lép ki belőle a Teremtés meg- a formában olvasható a 1Móz 10., 12.,18., 21. és történte után sem, erre utal a „látá” jelenidejűsége 25. versben, majd a 31. versben kicsit változik a is, itt is, és az összes előfordulásban is. formula: „És látá Isten, hogy minden a mit terem- Feltűnő ugyanakkor, hogy a „sötétség” igen hamar tett vala, ímé igen jó.” A kijelentés első megjelenése megjelenik a Teremtéstörténetben, mindjárt a 2. viszont már a 4. versben olvasható, így: „És látá Is- versben. Ugyanakkor ez az igen korán megjelenő ten, hogy jó a világosság.” Így összesen hétszer látá sötétség egyáltalán nincs minősítve, még csak el- Isten, hogy jó. utasítva sem. Nem hangzik el, hogy ez „rossz” vagy Az első „jó látásának” tárgya tehát a világosság. hogy egyáltalán bármilyen minősége is lenne. Ez az A következő kijelentéseknél viszont megf gyelhe- üzenet arra világít rá, hogy a sötétség egyáltalán tő, hogy egyik mellett sincsen konkrét tárgy, még nem ellentéte a világosságnak, hanem nem hordoz csak egy mutatószócska sem, hogy ez vagy az. Az magában semmiféle kvalitást – amiről korábban szó olvasó – aki az olvasást időben teszi – persze össze- volt –, de még minőséget sem. Kvalitás-nélküliség- kapcsolja ezeket a kijelentéseket az előttük elhang- ről van szó, nem ellentétekről. zottakkal: jók a vízi állatok stb., amit megerősíthet Így az a tudat, amelyik a sötétséget „felruházza” az utolsó elhangzás is a 31. versben: „És látá Isten, azzal, hogy a világosság ellentéteként „látja”, vagy hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó.” annak bármilyen viszonyt tulajdonít a világossággal Fel kell merülnie annak a kérdésnek, hogy ilyen bi- szemben, nemcsak a világosság világosság-kvalitá- zonytalan a Teremtő? Kísérletről van szó, amelyet sát vonja el, hanem a sötétséggel azonos minőségre utólag meg kell vizsgálni, hogy jó-e? húzza le a szembeállítással, vagy a kvalitás nélküli Az első kijelentés megvilágítja ezt a kérdést. Itt sötétséget a kvalitással telített világosság szintjére ugyanis a világosság megteremtéséről van szó, és akarja emelni. Így értendő, hogy Isten miért is óvja a világosság nem egy „valamit” jelent, egy valamely az embert a jó és a gonosz tudásának fájától, amely dolgot az összes többi közül, hanem világosság-kva- olyan tudást kínál, mely csak a kvalitás-nélküliség- 1 litást jelent. Erre a kvalitásra vonatkozik a „jó” ben jelent tudást, ha elveszti saját világosságát. látása, ahogy Isten látja a világosságot, beleértve Ezért nem tud az ember megváltozni, ha nem azzal magát a látást is, amelynek ugyanezt a világosság- kezdi, hogy tudati világát megváltoztatja. A jót nem kvalitást kell hordoznia, hogy ehhez a tapasztalás- lehet ugyanazon kvalitás nélküli látással létrehozni, hoz jusson. még akarni sem, amivel a rosszat. A kettőt nem le- Ezek fényében olvasva a továbbiakat, a következő ha- het egyszerre látni és tapasztalni sem. Így lesz min- den összehasonlítás, mérlegre tevés – már önmagá- sonló értelmű kijelentések nem is vonatkozhatnak az egyes dolgokra, arra viszont igen, hogy a Teremtés ban is – megismerés-ellenes. ugyanezen világosság fényében történik, mert így Ezért sincs a Teremtéstörténetben a sötétségről jó. A Teremtés ezt a világosság-kvalitást hordozza, több szó. Elég annyi is róla, hogy kvalitás nélküli, az utolsó vers is erre vonatkozik, önmagára a vilá- nem tartozik Isten látásának területéhez: Isten a gosságra, arra a tapasztalásra, ahogyan Isten látja a világosságban lát, a világosságot látja. Reményked- jünk, hogy valahol számon vagyunk tartva: 1Móz 3,9: „Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?” 1 A kvalitásnál jobb kifejezést nem találtam ide. Itt nem lehet mi- nő séget mondani, mert – értelemszerűen – nem lehet összehason- 2 Ezt tapasztalja János evangélista is (1Jn 1,5): „...az Isten világos- lí tani semmivel sem. ság és nincsen ő benne semmi sötétség” 61 61