Page 55 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia 2013 Húsvét ANTROPOZÓFIA ÉS POLITIKA Gerhard Schuster „...az antropozóf a egészen tetszik nekem, de a hármas tagozódásról semmit sem akarok tudni...” 2 1. A következőkben megkísérlek néhány szempon- dalmi összkezdeményezés tekintetében a hármas tot összegyűjteni, melyek a politika fogalmát olyan tagozódás mostohagyerek maradt. megvilágításba helyezik, hogy antropozóf ai né- 2. Amennyiben ebből a háttérből kiindulva tesszük zőpontból is orientációt kaphassunk a lényegi, az fel a kérdést az „antropozóf a és politika” viszonya idők elvárásainak is megfelelő politikai cselekvés- iránt, akkor egy olyan területre lépünk, amely az hez. Mert a szellemtudományban gyökerező ideák Antropozóf ai Társaság sorsában tisztázatlan, sőt és impulzusok alapján történő cselekvés szükséges egy bizonyos fokig „tragikus”. Ráadásul ezzel egy ahhoz, hogy megtaláljuk a világban a szociális gyó- olyan összefüggésre is rápillantottunk, mely gyak- gyuláshoz vezető utakat. Ezekre az utakra aktívan ran harcokhoz vezet, amikor az Antropozóf ai Tár- rálépni, és ezeket kezdeményező módon alakítani: saságon belül a tagok politikai projektekkel konf- tulajdonképpen ez a politikai területe. – Ez, minden rontálódnak (mostanában ugyan mintha kevesebb egyértelműsége ellenére, az antropozóf ai mozga- lenne, de az egészre nézve a tendencia még mindig lomban még nem tudott kellően gyökeret ereszteni. jelen van). Ilyenkor aztán gyakran utalnak arra, ami Ehhez a „furcsa képhez” – ahogyan Rudolf Stei- az 1923/24. évi Karácsonyi Gyűlés során elfogadott ner egyszer a politikát nevezte – való tisztázatlan alapszabály 4.§-ban áll: „Az Antropozóf ai Társaság kapcsolatban lehet felismerni az egyik fő okát an- […] elvet minden szektás törekvést. A politikát nem nak, hogy az életnek ebbe a fontos ágába nem si- tekinti a feladatai közé tartozónak.” került bevezetni azt, „ami a szellemtudományból Éppen ezzel a ponttal van kapcsolatban egy érdekes 1 következik”, és a szociális szféra hármas tagozódá- esemény, ami egészen a mai napig hat a társaság sának impulzusa mind az antropozóf ai mozgalom- karmájában. Ezért ezt itt idézni fogom: ban, mind pedig az antropozóf ai társaságokban nyomorult létezésben tengődik. Bár a hármas tago- 2 A 20. század második felében (1945–1989) egy „összalternatíva” zódás fogalmait itt-ott néha segítségül hívják, pl. a perspektívája jelent meg, amikor először 1956-ban Magyarorszá- vállalkozói tevékenység területén az alapítási kér- gon, majd pedig 1968-ban a prágai tavasz során egy „harmadik út” désekben, de politikai értelemben is sikeres társa- lehetőségét a történelmet formáló erők napvilágra hozták. Az Ach- bergi Nemzetközi Kultúrcentrumban folyó munka során, melynek e sorok írója is részese volt, ezt a történelmi konstellációt a hár- mas tagozódás impulzusával kapcsolták össze, és a szabadságot, a demokráciát és a szocializmust mint „történelmi követeléseket” fogták fel, melyeket csak „a helyes lelkülettel lehet megérteni” (ld. R. Steiner 1919. augusztus 9., GA 296, 16. oldal). Azt követően, hogy 1989-ben a geopolitikai Kelet−Nyugat szem- benállás megszűnt, a kapitalizmus megkezdte „győzelmi menetét”. 1 Rudolf Steiner, 1918. október 6., GA 184, 255. oldal – Az ezzel De legkésőbb a 2008-as gazdasági válságot követően a „rendszer- kapcsolatos idézet: „Ezeket a dolgokat, melyek a szellemtudo- váltás” utáni kiáltás egyre hangosabb lett. Ezzel az antropozóf ai mányból következnek, alaposan megérteni, és megismerő gon- társadalomtudomány impulzusai és az ezekhez kapcsolódó pro- dolkodásunkba felvenni, ezek az emberi élet jövőbeli kihívásai jektek iránti igény is megjelent. Van néhány olyan egyedi kezde- közé tartoznak, különösen azokhoz a kihívásokhoz, melyeket a ményezés az antropozóf ai mozgalomban, a civil társadalommal korszellemek állítottak azok számára, akik keresik a jövő megis- közösen, melyek ehhez a kérdéshez kapcsolódnak. Mégis ez az erő merésének lehetőségét, akik akaratukat valamilyen területen ki összességében igen gyenge, és nem lehet hatékony mozgalomként akarják teljesíteni. Különösen meg kell ragadni a szellemi kulturá- felismerni, ami képes lenne arra, hogy valami gyógyítót mozgásba lis ágazatokat, a teológiát, az orvostudományt, a jogtudományt, a hozzon, pl. az Európai Unióban ott, ahol most a válsággal kapcso- f lozóf át, a természettudományokat, a technikát, az egyéni és kö- latban messze mutató, vagy egészen az alkotmányos alapokig ható zösségi életet és még a politikát is. Politika, igen, igen, valóban, ezt intézkedéseket hoznak, melyek a megfelelő ideák nélkül nem tud- a furcsa képet is! Valamennyi területre be kellene vezetni mindazt, nak elvezetni ahhoz a célhoz, melyet antropozóf ai szempontból amit a kor megért, és a szellemtudományból következik.” az emberi lény felszabadításaként értelmezhetünk. 54 54