Page 57 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia 2013 Húsvét beskatulyázott fogalmakat akarnak. Egyáltalán vétel, a politikainak a fent említett mostohagyerek- nem akarnak kitekinteni a valóságba. Ilyen dolgok ként történő kezelése miatt. 10 ugyanis nem történhettek volna meg, amit példá- Aminek itt nem szabad említés nélkül maradnia, az ul az emberek mondanak: »az antropozóf a egészen a „háromfokozatú népi törvénykezés” ideája, egy tetszik nekem, de a hármas tagozódásról semmit közvetlen demokrácia-folyamat, aminek a parla- sem akarok tudni.« – Aki így beszél, az ahhoz ha- mentarizmust lényegileg ki kell egészítenie, hogy a sonlít, aki azt mondja: igen, a szellemi az érdekel demokrácia – a „közügyekbe való beleszólás joga” – engem, de ennek a szelleminek nem szabad a poli- egyáltalán gyógyítóan tudjon hatni a szociális or- tikába átnyúlni, ennek a szelleminek függetlennek ga nizmusban. Ez lassan már 30 éve a politikai pro- kell lennie a politikától.” 8 jek tek munkaterülete különböző országokban. 11 Azoknál, akik így gondolkodnak és éreznek, egy- A valódi népszuverenitás eléréséért folytatott harc fajta „álmosság” van jelen, ahogyan Rudolf Steiner még nem érkezett el céljához, miközben az fenye- mondja: get, hogy elveszítjük azt, amit a történelem során a „Ezek az álmos lelkek – ó, milyen szívesen felébresz- demokrácia területén el tudtunk érni. te né őket az ember! Milyen jól érzik magukat, ami- A „hármas tagozódás időszakának” eseményei kor bensőjükben misztikusok, amikor az egész (1917/19–1922) száz évvel ezelőtt történtek, azok- vi lágot bensőjükben átélik, amikor Istent a saját lel- hoz az évekhez képest, melyekbe most belépünk. 12 kükben felismerik és ezáltal teljes emberek lesznek! Ezekkel az „időben mint realitásban” tör vény sze- De ennek a bensőségességnek csak egyetlen értéke rű ségek vannak összekapcsolva, amit nem szabad van, amikor kilép az életbe. Szeretném tudni, hogy f gyelmen kívül hagynunk. Hasonlóképpen száz év- van-e értéke olyan időkben hozzászólni a közügyek- vel ezelőtt volt az első világháború, és ez a realitás hez, mint most, amikor minden lángokban áll, és az „átalakult formában” hat a jelen kihívásaiban – a 13 ember nem találja az utat. Szép kis érdeklődés ez közös Európa népei, Európa jogközösségei, most is az antropozóf a iránt, amikor csak az antropozóf a küzdenek az egymáshoz való viszonyukkal. Az ez- után akar érdeklődni, de egyszer sem keresi a le- zel kapcsolatos sokrétű krízisek és az ezekre való he tőséget arra, hogy hozzászóljon ahhoz, amire az reagálás szükségessége azt a veszélyt hordozzák, antropozóf a bíztatni akarja. […] Ezért találjuk az hogy a „politika másik arca” egyre jobban és jobban antropozóf ai fecsegést azoknál az embereknél, akik lendületbe jön, és az a „másik arc” szerez érvényt a maguk módján csak az antropozóf a iránt érdek- akaratának, ahol a politika a háború folytatása (lásd lőd nek. Mert az antropozóf a valósága az, ami átmegy fenn), ahol a csoportérdekek küzdenek egymással, 9 az életbe.” (Kiemelés a szerzőtől) miközben a cél egyre inkább az emberiség érdekei- nek érvényesítése kell legyen. Ez azzal a veszéllyel 5. Ezzel a „valódi politika” fogalma jellemezve van. Ehhez még sokat lehetne hozzátenni, ami impul- fenyeget, hogy a nemzeti szuverenitást elveszít- jük, még az előtt, hogy ezt teljesen megszereztük zusát az Achbergi Nemzetközi Kultúrcentrum- ban több mint 40 éve folyó munkából és a hármas és kibontakoztattuk volna. Mert a szuverenitásnak egy tagozott szociális organizmusban szintén tago- tagozódásból merítette – különösen egy társadalmi „össz alternatíva” vonatkozásában (lásd még a 2. zottnak kell lennie. A különböző rendszerekhez – a láb jegyzetet). De az itt említett „harmadik út” az 10 Ez a politikai hatás – ami a dolog lényegében rejlik – természete- antropozóf ai mozgalmon belül még mindig egy ki- sen általános volt, és nem csak az antropozóf ai „közönségre” kor- látozódó. Többek között egészen Magyarországig kiterjedő hatása volt, ahol Wilfried Heidt (1941–2012) 1989-et követően számos kapcsolatot ápolt, így aztán a munkája a politikában, a médiákban és a tudományban is lecsapódott. Ennek a dokumentációját egy másik alkalommal még ki kell dolgozni. 11 Lásd pl.: a www.volksgesetzgebung-jetzt.de és a www.volksge setz- 8 Rudolf Steiner a „Bundes für Dreigliederung des sozialen Organ- gebung-jetzt.at honlapokat. ismus” szövetség egy beszélgetésén, Stuttgartban, 1920. március 12 GA 260, 219. oldal és az időszerű előadások 1917. december 3., GA 337a, 159. oldal. 23−26. között, GA 180. 9 GA 260. 50. oldal. 13 Rudolf Steiner 1917. december 23−26., GA 180. 56 56