Page 32 - Antropozofia_2013 Húsvér

antropozófia a társaságban BÁTORSÁG AZ ANTROPOZÓFIAI TÁRSASÁG JÖVŐJÉT ILLETŐEN Andrew Wolpert Azok a régi közösségek, melyekből mindannyian antropozóf a és Rudolf Steiner iránti szeretetet tár származunk, s melyek után részben még mindig vá- fel, de sokkal kevesebbszer mutat azonos mértékű gyakozunk, szükségszerűen zártak voltak. Szemé- józan tudatosságot. Természetesen sok érvényes lyes identitásunkat abból a csoportból eredeztettük, és egyben igen különböző oka van annak, hogy az amelyhez tartoztunk, és a testvériséget, a lojalitást emberek miért csatlakoznak a Társasághoz. Ami en- azokkal együtt tanultuk meg, akikkel azonos fajt, gem foglalkoztat az az, hogy vajon vannak-e olyan vért, hitvallást, politikai nézetet, szociális osztályt objektív fogalmi tények, melyek megérik az erőfeszí- vagy éppen ugyanannak a sportágnak a szeretetét tést, hogy tisztázzuk őket? osztottuk meg. Természetesen nagyon is jól tud- Támogathatjuk Rudolf Steiner munkáját szellemi- juk, hogy egy új közösség szabad választásból szü- leg, gazdaságilag és a gyakorlatban is anélkül, hogy letik, hogy identitását és jellemző vonásait azok az a Társaság tagjai lennénk. Meditálhatunk, követ- egyének adják meg, akik vele magukat összekötik. S hetjük az antropozóf a belső ösvényét, adományo- tudjuk azt is, hogy a lojalitás és testvériség megta- kat ajánlhatunk fel a Társaságnak és más intézmé- pasztalása a jövőben csakis szabadságon alapulhat. nyeknek, lehetünk Waldorf-tanárok, biodinamikus Ezért aztán micsoda hiba lenne az új közösségekbe gazdálkodók, csatlakozhatunk csoportokhoz vagy az exkluzivitás, az elzárkózás bármily csekély mér- éppenséggel magunk is kialakíthatunk tanulócso- tékű behozatala is! portokat, s mindezt tehetjük anélkül, hogy csatla- A tény, hogy az Antropozóf ai Társaság néhanap egy koznánk a Társasághoz. A pusztán gyakorlati oldal zárt társaság képét mutatja, kétségkívül bizonyos szempontjából persze van néhány előadás vagy fokig betudható az emberekben élő hajlamnak, konferencia (és természetesen a Társasági találko- hogy azt zártnak lássák. De butaság lenne, ha nem zók), melyeket nem látogathatunk, csakis akkor, ha ismernénk fel, hogy részben mi magunk is felelősek tagok vagyunk. De ezektől eltekintve, szellemi érte- lehetünk az eff ajta vélekedésért, mégpedig azáltal, lemben, mit jelent tagságunk ténye? ahogy önmagunkra gondolunk, és ahogy – többé- Sok egyéni út létezik e kérdés megközelítésére, kevésbé tudatosan – viselkedünk. de túl mindezeken a személyenként különböző és Néhány antropozófust igen erősen foglalkoztat a meg kérdőjelezhetetlenül valós nézőpontokon, lé- kérdés, hogy vajon hol találjuk meg Michael érzék- tezik egy objektív válasz is. Köze van ennek ahhoz feletti iskolájából származó társainkat, vagy hogy az egyetlen feltételhez, melyet akkor fogadunk el, miért is nem növekszik a társasági tagság. Az ilyen amikor csatlakozunk a Társasághoz. Taggá válni azt kérdések fényében persze helyesen hangsúlyozzuk jelenti, hogy a földi létezésbe a maga teljességében a nyilvánosság, az elérhetőség és a szélesebb világ- lehozol – inkarnálsz – egy kapcsolódást minden gal való kapcsolódás szükségességét. Kutatjuk az olyan más individualitáshoz, aki szintén felismerte okot, hogy miért nem csatlakozik több ember, és a tényt, hogy a szellemi világok megismerése lehet- közben igyekszünk a Társaság létezésére és annak séges, mégpedig azzal az objektív biztossággal, me- tevékenységére felhívni a f gyelmet. lyet már a természettudományokból is ismerünk. Ennek kapcsán felmerülhet bennünk, hogy vajon S ez a kapcsolat elvezet Rudolf Steiner tettéhez is, érdemes-e köreinkben egy sokkal aktívabb és szigo- aki összekötvén magát a Társasággal, éppen ezen az rúbb tudatosságot ápolni arról, hogy mi is valójá- elven alapította azt meg: megerősíteni – azzal, hogy ban a Társaság? Az erre a kérdésre kapható válasz, olyan teljességgel inkarnál egy utat, amennyire azt miszerint „Miért vagy az Antropozóf ai Társaság földi felépítésünk megköveteli, ill. megengedi – azt, tagja?”, nagyon gyakran nagyfokú jóakaratot és az hogy a szellemi világ épp annyira kutatás tárgyává 31 31