Page 46 - 2012 Karácsony

ANTROPOZÓFIA 2012 KARÁCSONY egészen átitatják a sötétség, a halál erői, mindent „hogyan”-nal szemben: ahogyan a festő – például holttá változtat, amihez nyúl, de mást nem is tehet, Cézanne – ezt a csendéletet megfestette, ahogyan a mert amíg nem holt, mozdulatlan, megformált az, színek vibrálnak a képen, ahogyan a fény életre kel amivel dolgozik, nem tudja átlátni, törvényeit meg- a f gyelmes szemlélő tekintete fényében… érteni és alkalmazni. Gondoljunk az élet kulcsának Ezt a kontrasztot Rudolf Steiner is említi egy 1906- tekintett DNS molekula struktúrájára: a kettős spi- os előadásában: „A stúdiumban nem annyira a Mit, rált mechanikai konstrukcióként felfogva vált az hanem a Hogyan a lényeges.” 6 élő megragadhatóvá a tudós számára. De az élőt élő Éppígy a „hogyan” a fontos Georg Kühlewind (Szé- módon, eleven képzőerőkből alkotott fogalmakkal kely György) műveiben is. Írásai a meditatív élet lehetne igazán megérteni – ehhez teszi meg az első gyümölcsei, és ugyanebből a megközelítésből vál- lépéseket Goethe A növények metamorfózisa című nak csak igazán érthetővé; meditációban nyílnak művében. Az „egzakt érzékelési fantázia” (exakte meg, és világlik fel a gondolataikban sűrítve rejlő sinnliche Phantasie) bensőnkben hosszú és türel- világosság. Bár írójuk éppúgy alkotó módon hasz- mes gyakorlás útján kiérlelt képessége az, amivel a nálja a nyelvet, mint Massimo Scaligero, mégis, a növényt változásában, elevenségében tudjuk felfog- szövegek csalhatatlanul utalnak az alkotó szemé- ni, megérteni. lyiségére. A fő téma, talán a legfontosabb motívum, A neves olasz antropozófus, Massimo Scaligero mű- ami zenei módon ismétlődik ezekben a művekben: veiben felfedezhetjük, hogy írásmódja és fogalma- a f gyelem, amit előbb fel kell fedeznünk, meg kell zása – ha őszinték vagyunk magunkhoz – hétköz- ismernünk, hogy azután vele ismerjük meg a világ napi értelmi képességeinkkel nem teljesen érthető. eddig ismeretlen területeit – a gondolkodás jelen- 5 „Értekezés az eleven gondolkodásról” című írásá- idejét, az észlelés életteljességét… nak előszavában így utal erre: „Ez a tanulmány olyan Száz éve, 1912-ben alapította meg Rudolf Steiner az feladatot tűz ki, amelyet talán csak nagyon kevesen Antropozóf ai Társaságot. És éppen száz esztendeje képesek megvalósítani, habár logikusan formulázott, annak is, hogy a művészetekben is hatalmas fordulat és így meg is közelíthető. A gondolatok kapcsolódása következett be: ugyanebben az évben jelenteti meg benne olyan szerkesztésű, hogy átgondolásuk egyút- 7 Vaszilij Kandinszkij „A szellemiről a festészetben” tal a tárgyalt tapasztalás kezdete: azé a tapasztalásé, című kis könyvét, ugyanebben az időben festi meg amely, ha megvalósul, nem egy az ember számára le- első „absztrakt” akvarelljét is, ami új utat jelöl ki hetségesek közül, hanem éppen az, amit az általános a festészetben, és (a tévutak sokaságát is felszínre emberi struktúra ma megkövetel.” hozva) a külső, látható valóságtól a szemmel nem Írásában Scaligero a gondolkodás folyamatának je- látható, szellemi valóságok felé tereli a művész f - lenbeli megtapasztalásáról szól, ami egyúttal Stei- gyelmét. Az utolsó háború előtti békeévekben szü- ner alapművének, A szabadság f lozóf ájának vezér- letnek meg az európai művészet máig ható, jelentős motívuma. remekművei, és a művészek közül (a háborút kö- Scaligero szövegeit különleges művészi minőség vető években is) sokan találkoznak a teozóf a és az hatja át, nem informatívak, jószerivel semmi újat antropozóf a megnyilatkozásaival. Feltételezhető, sem tudunk meg egy-egy terjedelmes könyvéből; az hogy több mester munkásságában fontos inspiráci- egyes fejezetekben a motívumok állandóan ismét- ót is jelentett ez a találkozás (a festők közül Mond- lődnek és variálódnak, akárcsak egy zenei műben. rian, Klee, Javlenszkij, de írók, költők, szobrászok Az ilyen írásművekben világosan kirajzolódik a „ho- nevét is hosszan lehetne sorolni még). A svájci fes- gyan” fontossága és elsőbbsége a „mit”-tel szemben. tő, Paul Klee verse – amit sírfeliratának választot- Ez is a művészet egyik lényeges vonása: lehet, hogy tak – sejtetni engedi, hogy életfelfogása közel állt az a festményen csak néhány gyümölcs van, melyek antropozóf a szemléletéhez: egy tálon valami sublótfélén nyugszanak, de adott esetben éppenséggel a „mit” egészen közömbös a 6 Rudolf Steiner: Vor dem Tore der Th eosophie, 1906.szeptember 4., Stuttgart (GA 95). 5 Massimo Scaligero: Trattato del pensiero vivente, Luciano Feriani 7 Vaszilij Kandinszkij: Über das Geistige in der Kunst, München, Editore, Milano, 1961. 1912. 44 44