Page 15 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat

ANTROPOZÓFIA A TÁRSASÁGBAN A Szentpétervár és Moszkva közötti rendszeres Saját életének megpróbáltatásaiból nyert bizo- utazásokkal töltött három esztendõt Prokofjev úgy nyosságot és kapott megerõsítést azzal kapcsolat- élte át, mint az olvasás, a meditálás és a szellemi alko- ban, hogy az antropozófiára nagy jövõ vár a világban. tás ragyogó, kegyelmi idõszakát. „Sohasem volt any- „Az antropozófia révén egy nagyszerû útnak a kezde- nyi idõm az olvasásra és a szellemi munkára, mint tén állunk. Rudolf Steiner egyszer azt mondta, hogy akkoriban, mostanában pedig végképp nincs! Mind- minden »lelkesültségnek«, minden átszellemültség- máig az akkori élményeimbõl élek” – vallja Prokofjev. nek megvan a maga istene – s így azt mondhatjuk, hogy az antropozófiának is. Hiszen az Antroposzófia Csak akkor jutott arra az elhatározásra, hogy a egy lény, akivel az ember egész életútja során belsõ Moszkvában zajló antropozófiai munkában is részt párbeszédbe kezdhet. Azt kívánom minden antropo- vegyen, amikor a moszkvai antropozófusok elõ akar- zófusnak és fõként a Goetheanumnak, hogy olyan ták adni Rudolf Steiner elsõ misztériumdrámáját. hellyé váljon, ahol ez az Antroposzófia lény meg- Ebben Romanus szerepét alakította, a második találhatja földi otthonát.” misztériumdrámában pedig Theodosius alakját for- málta meg. A rákövetkezõ tíz évben ezzel a moszkvai csoporttal dolgozott együtt. A Rudolf Steinerrõl és Fordította: Korcsog Balázs az õ szellemi fejlõdésérõl, illetve az új misztériumok- nak a[z 1923/24-es] Karácsonyi konferencián tör- Az írás eredeti címe és megjelenési helye: „Dornach tént megalapozásáról írott (nagy feltûnést keltõ) war sein Lebenstraum”. Das Goetheanum, 2007/23. könyve is abból a négy elõadásából született, ame- (2007. június 8.). A beszélgetést lejegyezte: Rudolf lyeket 1979 Karácsonyán tartott a moszkvai antro- Bind. pozófusok csoportjában. Prokofjev ezt a négy elõ- adást dolgozta át és bõvítette ki barátai kérésére azzá a könyvvé, amely Rudolf Steiner és az új misztériumok alapvetése címmel jelent meg 1982-ben, Stuttgart- ban. A GOETHEANUM – EGY ÉJFÉLI ÓRÁN Amikor Prokofjev 1981 végén [nem sokkal 28. szüle- tésnapja elõtt] a nehezen megszerezhetõ – és csak Angliába érvényes – vízummal Karácsony elõestéjén leszállt a zürichi repülõtéren, majd éjfél körül, a legsûrûbb ködben, végre megérkezett a Goethea- numhoz, akkor úgy érezte, mintha nem is a második, hanem az elsõ Goetheanum állna elõtte, mintegy lát- hatatlanul. Hiszen mindig is úgy képzelte, hogy az elsõ épület sokkal élõbb és elevenebb volt. Volosinék házában eddig hosszú éveken át csupán azokkal a régi képeslapokkal élt együtt, amelyek a fekete kátránnyal borított (még palatetõ nélküli) két kupolát és a csillag alakban elrendezett tetõgeren- dákat ábrázolták. De most végre élõben is láthatta a Goetheanumot! Prokofjevbe mélyen beleivódtak múltjának azon gondjai és örömei, amelyeket Oroszországban élt át. Prokofjev mint misztériumpap A beavatás kapujában Elsõ dornachi látogatásával élete álma vált valóra. (1976, Moszkva) 13