Page 14 - Antropozofia_2014.04_netre_Neat
P. 14
ANTROPOZÓFIA 2014. HÚSVÉT DORNACH VOLT ÉLETE ÁLMA SZERGEJ O. PROKOFJEV MESÉL ÉLETÉRÕL Szergej O. Prokofjev nagyon hosszú utat tett meg, nezve tovább éltek a lelkében. Késõbb még könyv amíg Szovjet-Oroszország katakombáin keresztül alakban is megjelent több mint tizenöt ilyen legenda, végül megérkezett Dornachba, illetve az Általános anyja és nagynénje elbeszélésében. Antropozófiai Társaság vezetõségébe. Egy képekben bõvelkedõ estét tölthettünk a dornachi Zweig kere- KOKTYEBEL – A KÖLTÕ HÁZÁBAN tében Prokofjev társaságában, aki életének orosz- Prokofjev 1968-ban, a Fekete-tenger partján, a Krím országi stációiról mesélt. Olyasvalaki beszélt itt félszigeten fekvõ Koktyebelben, Moszkvától távol, nekünk, aki tud mesélni, és van is mit mesélnie. s egészen fiatal emberként [14 éves korában] találko- zott az antropozófiával. Szülei jó barátságban voltak SZÍVÜGYE A MÛVÉSZET Marija Sztyepanovnával, Makszimilian Volosin, a Szergej O. Prokofjevbõl minden bizonnyal ihletett költõ, festõ és antropozófus második feleségével, festõ vagy költõ lett volna, ha nem találkozik az ant- majd özvegyével. Volosin halála után „a költõ háza” a ropozófiával, s öt éven át folytatott mûvészeti és mû- 20. század híres orosz mûvészeinek fontos találkozó- vészettörténeti tanulmányai során nem megy el helye maradt: járt itt Andrej Belij, Marina Cvetajeva, minden kedve a festéstõl. De legbelül még ma is Oszip Mandelstam, és sokan mások is megfordultak rajong a mûvészetekért. itt. Egy nagy képgyûjtemény és egy hatalmas orosz és francia nyelvû könyvtár is volt a házban, amelyben Prokofjev két Bechstein márkájú zongora közelében Rudolf Steiner orosz nyelvre lefordított könyvei is nõtt fel, könyvekkel és képekkel körülvéve, anyja és megtalálhatók voltak. „Az elsõ Steiner-könyv, amit különbözõ rokonok társaságában, egy Moszkva köz- elejétõl a végéig elolvastam, a Wie erlangt man [A ma- pontjában fekvõ ötszobás lakásban, ahol a plafonig gasabb világok megismerésének útja címû könyv] volt” értek a „kultúrcikkek”, s ahol idõnként tízen laktak – meséli Prokofjev. „Rudolf Steiner nem véletlenül együtt, mind igen mûvelt és tekintélyes mûvészem- választotta ezt a címet könyvének, hiszen ennek tu- berek. Akkoriban, a régi Szovjet-Oroszország sötét lajdonképpen minden emberhez kell szólnia.” korszakában nem csak az antropozófia volt betiltva, hanem a Parsifalról és a Grálról szóló történetek is. A ház összes látogatója láthatta azt a két fényképet Amikor Prokofjev apai nagyanyját Sztálin halála Rudolf Steinerrõl, amelyek mindig ki voltak állítva után rehabilitálták, s így hazatérhetett a legtávolab- Volosin nyári dolgozószobájában. Ezek a fényképek bi, észak-oroszországi koncentrációs táborból, akkor Prokofjevet is erõsen foglalkoztatták. A ház egyik a híres komponista [Szergej Prokofjev] özvegyeként látogatójával való találkozása révén ismerte meg a kapott egy minden zenei rendezvényre érvényes bér- szentpétervári antropozófusok körét, s náluk fedez- letet. A zeneszerzõ unokája így nagyanyja oldalán te fel, hogy Rudolf Steinernek elõadásai is vannak. (s mindig az elsõ sorból) számtalan zenével töltött Ekkor még elvetette azt a javaslatot, hogy a moszkvai órát élhetett át. E zenei óráknak Wagner Lohengrinje antropozófusokhoz csatlakozzon. „Akkoriban nem volt a tetõpontja, a Bécsi Filharmonikusok elõadásá- kívántam tovább bõvíteni kapcsolataimat, hanem ban, a Bolsoj Színházban. Az ifjú már értette, mirõl teljesen Rudolf Steiner mûveinek akartam szentelni szól Lohengrin negyedórás búcsúáriája, hiszen roko- magam. Rudolf Steiner elõadás-sorozatai révén egy nai elbeszélésébõl jól ismerte a nagy európai legen- teljesen új világ tárult fel elõttem, amelybe minden dákat, melyek a legmerészebb ábrándképekkel kiszí- lelkierõmmel bele akartam élni magam.” 12
   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18   19